Turizmus-Kenderes Történelme

Helytörténet
Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is “jegyzi” a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.

Lakosság 4500 fő feletti, ebből 500 fő Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Városunk Jász- Nagykun- Szolnok megye középső részén, a Szolnok – Téri – sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, és Törökszentmiklós.

Történetünk visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. Földünk és a réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Első írásos emlék 1352-ból való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmester és a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a XVIII. század végétől a Magyari -Kossa, a XIX. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

1771-es úrbér rendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlődést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

 

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint – az EU csatlakozás folytán – a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

 

 

 

———————————————————–

 

 

Helytörténeti Füzetek I. szám:  Kenderes Város lett                                                                                                  helytortenet_1

———————————————————–

Helytörténeti Füzetek II. szám:   Nadicsán Zoltán: Kenderes közoktatásának története                         helytortenet_2

———————————————————–

Helytörténeti füzetek III. szám: Tapasztó Szabolcs: Ismerkedés-Párválasztás-Lakodalom

helytortenet_3

——————————————————————————

Kormos László : Kenderes Történelme 1728-ig (1979)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_JNSZ_Kozl_41_2_kenderesoklevel/?pg=0&layout=s


 

 

HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ

RÖVID ÉLETRAJZA

 

Magyarországnak – történelme során – három kormányzója volt: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. Hunyadi Jánost, a nemzet osztatlan elismerését jelentő „törökverő hadvezér” melléknévvel ruházta fel a hálás utókor. Kossuth Lajos neve egybe forrt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc diadalmas és tragikus eseményeivel, a függetlenségért megalkuvás nélkül harcoló politikus, forradalmár és államférfi szimbólumával. Horthy Miklós volt a kormányzók sorában az a „kivételezett” személy, akinek a jellemét, a képességét, az államférfiúi nagyságát, a történelmi szerepét, és általában minden egyes tettét (!), meghamisították vagy eltorzították a Kremlből ideirányított, a bolsevik ideológiától elvakult gyászmagyarok és/vagy követőik.

 

Szemellenzős „történészek” hada (Vas Zoltán, Karsai Elek, Szinai Miklós, Gárdos Miklós, Korom Mihály, Pintér István, Ladányi Andor, Pölöskei Ferenc, Himler Márton, Lévai Jenő, stb., stb.) – egymást túllicitálva – „dobálta a sarat” évtizedeken át Horthyra. Hazaárulók, kollaboránsok, gyilkosok vagy félművelt „politikusok” igyekeztek a „lejáratni” Horthyt a nemzet előtt. Jelen anyagban – a teljességre való törekvés igénye nélkül – bemutatásra kerül az a kormányzó, akit méltán ruházhatnának fel a „HARMADIK HONALAPÍTÓ” címmel, aki tiszta lelkiismerettel áll az utókor előtt, aki egy rendkívül bonyolult hazai és nemzetközi helyzetben, minden erejével a magyar nemzet érdekét szolgálta!

 

A HORTHY CSALÁD

Horthy Miklós,- egy kilenc gyermekes (hét fiú,- két lány) középbirtokos család ötödik gyermekeként született Kenderesen, 1868. június 18-án. Apja (Horthy István) aktív közéleti életet élt, református egyházmegyei gondnok, és a főrendiház tagja volt. Édesanyja a háztartást vezette, de a gazdaság irányításában is részt vett. A gyerekek nevelésére és neveltetésére a szülők megkülönböztetett figyelmet fordítottak.

Horthy Miklós elemi iskolai képzése részben magánúton, részben egy debreceni tanintézetben történt, egy francia nevelő közreműködésével. Gimnáziumi végzettséget egy soproni német nyelvű intézményben szerzett. A magyar tisztikar létrehozását támogató édesapja kívánságára, István és Béla bátyjait követve, Miklós is katonai pályára lépett. 1882-ben felvételizett a Fiumei Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiára, ahol Béla bátyja 1880-ban – baleset következtében – életét vesztette.

HORTHY MIKLÓS, A TENGERÉSZTISZT

Az Akadémia elvégzése után – hadapródként -, Horthy Miklós volt az első magyar tiszt(jelölt) az osztrák-magyar haditengerészetnél. A tiszti vizsga letételéhez szükséges hároméves szolgálata a Radetzky páncélos fregatton kezdődött, és 1889-ben, a vizsga sikeres teljesítése után – öt évig -, sorhajózászlósként járta a világ tengereit és óceánjait. Rendszeresen sportolt, kiváló vívó, céllövő, vitorlázó, teniszező, kerékpározó és lovas volt. Az idegen nyelvek elsajátításában is jeleskedett, beszélt németül, angolul, franciául, olaszul és horvátul. A tengerészeti műszaki bizottság tagjaként (1894-96-ban) Angliába és Németországba küldték a Monarchia számára megrendelt torpedó-naszádok átvételére.

A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére rendezett hadsereg versenyeken bajnokságot nyert vívásban, teniszben, és harmadik lett kerékpározásban.

1897-98-ban másodosztályú sorhajóhadnagyként,- egy iskolahajó kapitányává nevezték ki. Eredményeit elismerve, gróf Montecuccoli tengernagyhoz, a haditengerészet főparancsnokához osztották be diplomáciai feladatok ellátására. 1900-ban első osztályú sorhajóhadnaggyá léptették elő, és a pólai (mai pulai) haditengerészeti bázis egyik torpedónaszádjára kapott kapitányi beosztást. Minden szolgálati minősítése „kiváló” volt!

HORTHY MIKLÓS CSALÁDJA

Horthy 1901-ben házasságra lépett Purgly Magdával (egy Arad környéki földbirtokos lányával), aki férjének mindenben hűséges támasza és odaadó élettársa lett. Négy gyermekük (két leány és két fiú) közül az első leány (Magda) tizenhat éves korában, skarlátban meghalt, a második leány (Paulette) a TBC áldozata lett (1938-ban), az idősebb fiuk (István, a kormányzó-helyettes) repülőszerencsétlenség során hősi halált halt a szovjet fronton (1942. 08. 20.), Miklós fiuk pedig sportbaleset következtében, visszamaradt sérülései miatt,- élete végéig (1993. március 28-án hunyt el) csökkent munkaképességűvé vált.

HORTHY PÁLYAFUTÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI

1901-ben Horthy a Ripper tengernagy parancsnoksága alatt lévő St. Georg csatahajón szolgált, amely 1905-ben a Törökország ellen felvonult nemzetközi flotta vezérhajója lett. A flotta biztosította a Horthy vezetésével partra szállt (Mütilene és Lemnosz szigeteket birtokba vevő) katonai erőket.

1906-ban Horthy elvégezte a haditengerészeti tüzérségi tanfolyamot, majd 1908-ban letette a törzstiszti vizsgáit, és kinevezték a Taurus hadihajó kapitányává. 1909-ben korvettkapitánnyá léptették elő. Még ebben az évben, bravúros sportsikert ért el, egy Kenderesen tenyésztett lovával, elsőként ért célba, a Grand Prix de Bosphore (Boszporuszi Nagydíj) nemzetközi lóversenyen. Az év vége felé Ferenc Józsefhez – a Monarchia uralkodójához -, nevezték ki haditengerészeti szárnysegédi beosztásba. Két év múlva fregattkapitánnyá léptették elő.

1912-ben a Monarchia mozgósította a haditengerészetét, hogy megakadályozza Szerbia kijutását az Adriai tengerre. Horthy Miklóst (átmenetileg) a Budapest partvédő páncélos-hajóra vezényelték, 1913-ban pedig sorhajókapitánnyá léptették elő. Négyéves szárnysegédi beosztása leteltét követően, István bátyjánál, a Székesfehérváron állomásozó 13. huszárezred parancsnokánál töltötte szabadságát, ott érte a hír, hogy Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.

A Monarchia 1914. július 27-én elrendelte az általános mozgósítást, másnap pedig a Szerbiának átadott hadüzenettel kitört az első világháború. Horthy a Habsburg cirkálóra, majd a flotta legkorszerűbb páncélos cirkálójára (a Novarára) kapott kapitányi kinevezést.

  1. május 2-án Horthy végrehajtotta az első világháború egyik legbravúrosabb tengeri harctevékenységét: a törököknek lőszert szállító német U-8-as tengeralattjárót, a Földközi tengert ellenőrző francia és angol flotta „orra” előtt átvontatta az Otrantói-szoroson, lehetővé téve, hogy török kikötőbe távozzon. Tettét a német vaskereszttel, és a Monarchia érdemkeresztjével honorálták.
  2. május 23-án Horthy a Novarával és négy torpedónaszáddal az olaszok Porto Corsini hadikikötője ellen intézett támadást, megrongálta a kikötő létesítményeit és partvédő ütegeit, majd visszatért Pólába. Tevékenységét a vaskorona renddel jutalmazták.
  3. december 4-én, a Pólából Cattaróba (mai Kotorba) áthelyezett Novarával (rombolók és torpedónaszádok kíséretében) Horthy megtámadta a San Giovanni di Media kikötőt, lövette annak létesítményeit, több hajót elsüllyesztett és megrongált.

OTRANTÓ HŐSE

  1. május 15-én a Horthy parancsnoksága alá rendelt osztrák-magyar és német cirkálókkal, torpedórombolókkal, valamint tengeralattjárókkal megerősített Novara vezette flotta megtámadta az Otrantói–szorost ellenőrzés alatt tartó angol, francia és olasz záróhajókat. Tizenöt hajót elsüllyesztettek (köztük két torpedórombolót), tizenegyet megrongáltak. Az ütközet helyszínére érkező újabb angol, francia és olasz (háromszoros tűzfölénnyel rendelkező) haditengerészeti erőkkel Horthy felvette a harcot. Zászlóshajóját súlyos találatok érték, helyettese hősi halált halt, ő pedig több helyen megsebesült, de hordágyon fekve is tovább irányította a flotta harctevékenységét. A Novara hajtóműveit tönkretették az ellenség lövegei, így manőverező képességét elvesztette.

A legkritikusabb pillanatban befutottak a Pólából és Cattaróból indított gyorscirkálók, így a tengeri ütközet eldőlt Horthy javára. Az első világháború során ez volt a központi hatalmak legsikeresebb haditengerészeti vállalkozása. Horthyt kitüntették a legnagyobb hőstettekért járó Mária Terézia-lovagrenddel.

A CATTARÓI MATRÓZLÁZADÁS

Horthyt huzamosabb gyógykezelésre és pihentetésre „kárhoztatta” a több műtétet igénylő sebesülése, ezért csak 1918. január 22-én érkezett Pólába, a Monarchia legkorszerűbb csatahajójának (Prinz Eugen) kapitányi posztjára.

Mind a hadikikötőben, mind pedig a csatahajókon érezni lehetett szociális állapotok, valamint a háborús veszteségek miatti jogos elégedetlenséget. Horthy felmérte a kialakult állapotok veszélyességét, elődjének tehetetlenségét, és konkrét intézkedésekkel javított beosztottjai helyzetén, biztosította a fegyelem megszilárdítását. Tény, hogy a Prinz Eugenen nem került sor olyan kilengésekre, amelyek haditörvényszéki eljárást igényeltek volna!

Cattaróban viszont, a St. Georg cirkálón február 1-jén matrózlázadás tört ki. A lázadók február 3-án megadták magukat a Karl Seidensacher ellentengernagy vezette hajóhadnak. A lázadó matrózok közül negyvenet állítottak statáriális hadbíróság elé, amely négy halálos, és hét életfogytiglani ítéletet hozott. Az ítéletet Franz von Keil és Fiedler Pál tengernagyok írták alá, Károly István tengernagy hagyta jóvá! Február 13-án a lázadás négy vezetőjét kivégezték.

Horthy Miklósnak semmilyen szerepe nem volt a cattarói matrózlázadás felszámolásában! A tények és a bizonyító erejű okmányok ellenére,- Rákosi és Kádár bandája évtizedeken át a cattarói matrózok megtizedeléséről „szövegelt”, Horthyt vádolva gyilkossággal! Tették ezt azok az ortodox bolsevikok, akiknek ártatlanul legyilkoltak vére csöpögött a kezükről, akik nem csak ellenségeiket, hanem tulajdon elvtársaikat is kivégezték vagy kivégeztették, számos esetben minden bírósági procedúra nélkül! Még azt sem vették figyelembe, hogy Horthy sorhajókapitányként alárendeltje volt Seidensacher ellentengernagynak, a hajóhad parancsnokának, arról már nem is beszélve, hogy az ítéleteken tengernagyok aláírásai szerepeltek.

Nem Horthy mentegetéséről, hanem az igazság bizonyításáról van szó! Nem volt és nincs a világon olyan katonai szervezet, ahol a lázadást jutalmaznák! Háborúban még szigorúbban lépnek fel a vétkesek ellen! A tiszteknek pedig nem csak joguk, hanem kötelességük (!) a fegyelem minden törvényes eszközzel való megtartása vagy helyreállítása!

Ismeretes például, hogy még Horthy Pólába való megérkezése előtt, egy Albániába tartó konvojt kísérő rombolón összeesküvést lepleztek le, és letartóztattak két matrózt, akik arra akarták társaikat rábírni, hogy fegyverezzék le a tiszteket, és álljanak át az ellenséghez. A haditörvényszék halálos ítéltét Horthy hagyta jóvá. Nem tehetett mást!

Dobó István is kivégeztette Eger várában a törökökkel lepaktáló Hegedűs hadnagyot. Vagyis: tragikus eseményeket, és a katonai törvénykezést nem lehet demagógiával elintézni, vagy alattomos politikai kérdésként kezelni.

A fájdalmasan szigorú ítélet ellen berzenkedők képtelenek megértetni (főként, ha nem is akarják), hogy a zendülésért, és az ellenséghez való átállásért, a világ egyetlenegy haderejében sem osztogattak vagy osztogatnak kitüntetéseket!

A tehetségeseket és a bátrakat viszont jutalmazzák. Horthyt ellentengernaggyá léptették elő, és rangban 37 osztrák-német nemzetiségű admirálist megelőzve(!), kinevezték az osztrák-magyar flotta főparancsnokává! Magyar ember még soha nem ért el ilyen magas rendfokozatot és beosztást! Horthyt, az évszázados tengerészeti hagyományokkal rendelkező államok szakértői is kimagasló stratégának ismerték el! Itthon viszont olyanok ragasztották rá a „lovas tengerész” gúnynevet, akik életükben még hintalovon sem ültek, és két perc elteltével,- egy kétpárevezős csónakban is tengeribetegek lettek.

AZ OSZTRÁK-MAGYAR FLOTTA UTOLSÓ ÜTKÖZETE

  1. június 10-én Pólából futott ki a Viribus Unitisz zászlóshajó vezette flotta, Horthy parancsnoksága alatt, az antant hatalmak Otrantónál létesített tengeri zárának felszámolására. Az akció nem sikerült, a Szent István csatahajót egy olasz torpedónaszád a hadművelet kezdetén felfedezte és megtorpedózta, ezzel a támadás elvesztette a meglepetés erejét.

Horthy a további veszteségek elkerülése érdekében visszatért Pólába, majd IV. Károly király parancsára október 30-án átadta a hadiflottát a délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. November 3-án a Padovában aláírt fegyverszüneti megállapodás a Monarchia számára lezárta az első világháborút. Ezzel Horthy haditengerészeti pályafutása véget ért, és hazatért kenderesi birtokára.

A VÖRÖSTERROR

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után,- Magyarországon 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. 1919. január 11-én gróf Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották, aki március 21-én átadta a hatalmat a Magyarországi Szocialista Pártba tömörült kommunistáknak és szociáldemokratáknak. A tényleges hatalom viszont,- a bolsevik ideológia vörös vírustól megfertőzött Kun Béla és elvtársai kezeibe került. Kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és bevezették a lenini gyakorlatot követő (példátlan méretű vörös terrort jelentő) proletárdiktatúrát. Vizsgálatok és bírósági ítéletek nélkül likvidálták az embereket.

A Tanácsköztársaság 133 napos fennállása során, 93 helységben, 590 embert gyilkoltak le Kun Béláék, vagyis uralkodásuk minden egyes napjára, több mint négy gyilkosság esett! Ehhez a „számlájukhoz” lehetne írni a fehérterror áldozatait is, hiszen vitathatatlan, hogy a vörösterror nélkül nem létezett volna fehérterror!

Az egyre fokozódó – brutális – rémuralom országos félelmet, nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott ki, amely fokozódott azzal, hogy Kun Béláék politikai és katonai baklövései következtében,- az országba betört cseh és román csapatok pusztították és fosztogatták a polgári lakosságot.

Az ország bel-és külpolitikai helyzetének normalizálására – Szegeden – egy nemzeti kormány jött létre (1919. május 31-én). Horthy Miklóst hadügyminiszterré, és a megalakult hadsereg fővezérévé nevezték ki.

A Forradalmi Kormányzótanács az antanthatalmak elégedetlensége, a katonai vereségek, és a nemzeti erők növekedésének együttes hatására augusztus 1-jén lemondott. Kun Béla néhány elvtársával Bécsbe menekült, de nem a Tőke magyar nyelvű kiadását vitte magával, hanem az államkasszát (25 millió aranykoronával!).

HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓVÁ VÁLASZTÁSA

A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Százhatvanhárom képviselőből száznegyvenegyen jelentek meg az ülésen. Titkos szavazással Horthy 130, gróf Apponyi Albert 7 szavazatot kapott!

A nemzetgyűlésben a mandátumok megoszlása a következő volt: Országos Kisgazda és Földműves Párt (77), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (76), Nemzeti Demokrata Polgári Párt (6), Keresztényszocialista Gazdasági Párt (1), pártonkívüli (3).

AZ ORSZÁG KONSZOLIDÁCIÓS IDŐSZAKA

Horthy Miklós egy vesztett háború, a vörösterror, a fehérterror, és a cseh-román intervenció minden katasztrofális járulékát követően vállalta az ország vezetését, és erkölcsi-gazdasági-politikai-katonai talpra állítását.

A trianoni békeszerződés értelmében az ország területe 283 ezer km2-ről 93 ezer km2-re, lakossága pedig 18,3 millióról 7,6 millióra csökkent! Megközelítőleg 5 millió magyart rekesztettek ki az anyaországból! Az elvesztett területeken voltak az ország leggazdagabb ásványlelőhelyei, erdő-és vadgazdaságai.

A háborús vérveszteségtől legyöngült, az igazságtalan békeszerződéssel megcsonkított, a románok és csehszlovákok, valamint a hazai bolsevikok által pusztított és kirabolt ország népe iszonyatos erőfeszítéssel és élni akarással állt talpra.

Horthy Miklós,- hatalmának megszilárdulási ütemében, fokozatosan felszámolta a vörösterror miatt revánsot vevő tiszti különítményesek önbíráskodását, és világviszonylatban is példamutató közbiztonságot hozott létre az ország egész területén! Vezetésével, a magyar nemzet viszonylag rövid idő alatt (6-8 év elteltével), megkezdte a felzárkózást a nyugati államok szintjéhez! Fellendült a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. A Pengő (a Koronát 1926-ban felváltó új pénzegység) Európa egyik legerősebb valutája lett, és értékállósága a második világháború végéig stabil maradt!

Világ és európai hírű gyárak tömegei nőtték ki magukat az országban (Ganz, Weiss Manfréd, Láng, Tungsram, Hoffer, Telefongyár, Kábel Művek, Chinoin, Richter, Ózdi Vasművek, Győr, stb., stb.). Létrehozták

a világ első telefonhírmondó központját és Európa egyetlen ópiumgyártó üzemét, korszerűsítették a világ  első (1896-ban  üzembe állított) földalatti  vasútját. (Zárójelben megjegyezve, és Demszky 4-es metrójára  gondolva, a földalatti építését 2 év alatt hajtották végre!)

Az oktatás, az orvosi ellátás és a közbiztonság mintaszerűen lett megszervezve! A magyarság bebizonyította, hogy a legnagyobb tragédiából is van kiút, ha a csüggedést,- a hit és a tenni akarás váltja fel az emberekben, vezetőik pedig értik a dolgukat!

A statisztikai adatok igazolják a lakosság lélekszámának növekedését, és a gazdaság fejlődését. A lélekszám alakulása: 1920-ban 7,6 millió; 1930-ban 8,7 millió, 1940-ben (az utolsó békeévben) ~9,5 millió. A gazdaság fejlődése – átlagosan – évi 0,8÷1,2%-os növekedést mutatott, a külkereskedelem egyenlege 1930-tól kezdve mindig pozitív volt! Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezek a számadatok, egy világgazdasági válság ellenére mozdultak kedvező irányba! Ezek tükrében, próbáljunk meg egy összehasonlítást tenni, hogy milyen gazdasági-politikai-erkölcsi-népességi „eredményeket” produkált Rákosi, Kádár, Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai életünk bármely területén, hacsak nem a hajléktalanok, a munkanélküliek, a leépítések, a mérhetetlen nagyságrendű adósságok és a megszámlálhatatlan adónemek növelése, vagy pedig az egészségügyi ellátás, a közbiztonság, valamint a szociális támogatás csökkentése vonalán?

HORTHY KÜLPOLITIKÁJA

Horthy Miklós tudatosan törekedett a Trianoni-béke revíziójára, de kizárólag politikai eszközökkel akarta megoldani. Szovjetellenességének indítéka ma már aligha igényel magyarázatot, a legújabb kori történelmet ismerők számára. Ennek ellenére, ugyanolyan korrekt politikai és gazdasági kapcsolatot tartott a Szovjetunióval, mint más államokkal.

Kezdetben,- az olaszokkal való együttműködésben vélte megtalálni a német és a szovjet fenyegetettség „orvosságát”. A Berlin-Róma tengely létrejöttével viszont – kényszerűségből – a németek felé orientálódott, bár valójában sohasem szimpatizált Hitlerrel, és ez akkor is igaz, ha a protokoll írott vagy íratlan szabályai, a nemzetközi politikai és katonapolitikai helyzet változásai, valamint az ország érdekei, esetenként az előző megállapítást megkérdőjelező nyilatkozatokra késztették.

Nem szabad elfelejteni, hogy Hitlert még olyan államfők vagy politikusok is kiemelkedő vezetőnek tartották (és féltek tőle), mint Chamberlain, Daladier, Viktor Emanuel, Franco vagy V. Gusztav Adolf. Megemlíthetnénk még Pétain francia marsallt, a vichyi rendszer államfőjét, vagy Darlant a francia flotta főparancsnokát, akik át akarták adni a francia flottát a németeknek! 1939 augusztusában még Sztalin is szövetséget kötött Hitlerrel, és szeptemberben együtt rohanták le Lengyelországot (miközben a magyar kormány nem járult hozzá, hogy a német csapatok Magyarország út-és vasútvonalait használják a lengyelek elleni felvonulásukhoz), és Horthy tízezrével fogadta be a lengyel menekülteket hazánkba!

Horthy Miklós nem egy esetben ellent mondott Hitlernek, de nem állt rendelkezésére olyan katonai erő, amellyel érvényesíthette volna álláspontját egy olyan birodalommal szemben, amely néhány hét vagy hónap alatt kis és nagy államok tömegeit rohanta le, amelyet csak a Szövetséges Hatalmaknak sikerült hatalmas vér-és anyagi áldozatokkal kapitulációra kényszeríteni.

Horthy kormányzó külpolitikai eredményét fémjelezték a tengelyhatalmak (1938. november 2.) első, és (1940, augusztus 30.) második bécsi döntései, miszerint Magyarország visszakapott Csehszlovákiától 11 927 km2-es felvidéki és kárpátaljai, Romániától pedig 43 591 km2-es észak-erdélyi és székelyföldi területet.

  1. november 20-án hazánk csatlakozott a német-olasz-japán Háromhatalmi Egyezményhez, és december 12-én sor került a jugoszláv-magyar örök baráti szerződés megkötésére. Jugoszlávia 1941. március 25-én szintén csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez, de néhány nap elteltével (puccsszerűen) egy németellenes kormány jutott hatalomra, amellyel a szovjetek április 4-én barátsági és megnemtámadási szerződést kötöttek!

Hitler április 6-án elindította csapatait a jugoszlávok ellen, és már a támadás első napján 50 kilométert nyomultak előre. Április 10-én elfoglalták Zágrábot, és ugyan ezen a napon kikiáltották a Független Horvát Köztársaságot. Horthy a magyarlakta területek védelme érdekében – április 11-én – utasította a honvédséget a Bácska, a Muraköz és a Muravidék megszállására, és ezzel a döntésével ismételten bebizonyította államfői nagyságát és stratégiai rátermettségét!

Az akkori (!) kritikus helyzetben ugyanis: vagy átengedte volna az érintett területeket a németeknek, vagy (esetleg) a szovjeteknek, hiszen jól tudta, hogy Sztalin a balti-államok bekebelezésén kívül,- mongol, kínai, finn, román és lengyel területeket is annektált. A világ közvéleménye alig-alig emelte fel a hangját, amikor pl. Finnországot hadüzenet nélkül megtámadta és megcsonkította. A bolsevikok bölcs intuícióként üdvözölték Sztalin akcióját, Horthyt viszont a mai napig átkozzák, mert a Jugoszláviában élő magyarokat megsegítette.

Horthy pozitív minősítésén az sem változtat, hogy Churchill is elítélte ezt a döntését, hiszen a brit miniszterelnök sem akkor, sem a második világháború után nem törődött a magyarokkal, hazánkat odadobta a szovjeteknek, és egy szava sem volt, amikor Tito mintegy ötvenezer magyart végeztetett ki 1944-45-ben Újvidéken!

Az angolok viselkedése azért sem érthető, mert Horthy szimpatizált velük, és István fia, (a kormányzóhelyettes) kifejezetten angol-barát volt! Még azt is feljegyezték róla, hogy egy este az Arizona bárban zsidók társaságában szórakozott, és az oda betért (Pajtás vezérkari alezredes kíséretében lévő) Dürer német birodalmi protokollfőnök jelenlétében az angol himnuszt játszatta a zenekarral!

HORTHY ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

Hozzá nem értők számára egy kötetre való adat sem lenne elegendő annak bizonyítására, hogy Magyarország (geostratégiai helyzete miatt) – egyszerűen – nem maradhatott ki a második világháborúból! Legfeljebb egy időhúzás „eredményeként”,- a német megszállás évekkel hamarabb következett volna be, és az ország lakossága nagyobb áldozatoknak lett volna kitéve!

Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. Olaszország és Románia még az nap hadat üzent a szovjeteknek! Június 23-án Szlovákia és Horvátország is csatlakozott a németekhez. Június 25-én a dán kormány visszahívta követét Moszkvából, francia, belga, holland és spanyol önkéntesek jelentkeztek a szovjet frontra! A svéd kormány hozzájárult ahhoz, hogy területén keresztül Norvégiából Finnországba német csapatokat szállítsanak. Június 26-án Finnország is hadba lépett a Szovjetunió ellen.

Horthy és a magyar kormány még várakozó állásponton volt, de a Kassát ért bombázás felgyorsította az eseményeket, és a szovjetek elleni – elkerülhetetlen – hadüzenet deklarálását június 27-én. Nem mi voltunk az elsők, akik ezt a tragikus és kényszerű lépést megtettük! Magyarország csak egy apró kis figura volt a nagyhatalmak politikai-katonai sakktábláján.

Horthyt, még a megtámadott Szovjetunió vezére, és az emberiség történelmének legkegyetlenebb gonosztevője – Sztalin – sem nyilvánította háborús bűnössé, csupán a hatalomért lihegő magyar bolsevikok kutatták elektronmikroszkóppal, hogy találjanak (vagy kitaláljanak) valami kompromittáló anyagot Horthy ellen.

HORTHY, ÉS A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓKÉRDÉS

Felesleges lenne azt vitatni, hogy Horthy szerette-e a zsidókat, vagy sem. Kétségtelen, hogy számos zsidó barátja volt, és a magyar állampolgárságú, valamint a külföldről (Ausztriából, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából) idemenekült zsidók Magyarországon voltak a legnagyobb biztonságban, a német megszállás (1944. március 19.) bekövetkeztéig! Horthy kormányzó, még a megszállást követően is (augusztus 26-án) az esztergomi páncélos hadosztály rendelte Budapestre, hogy megakadályozza a Gestapót a főváros zsidó lakosainak elhurcolásában!

Számtalan zsidó ember mondott köszönetet Horthynak a háború után, bár a bolsevik propaganda hatására sokan hallgatásba burkolóztak azok közül, akik neki köszönhették életüket.

Vitathatatlan, hogy Horthy a német megszállást követően, a hazai eseményeket egyre nehezebben tudta befolyásolni, ahhoz sem katonai erővel, sem környezetének politikai támogatásával nem rendelkezett.

A németek a magyarországi zsidókérdés „lerendezését” felgyorsították, de már nem maradt annyi idejük, mint amennyit a korábban megszállt (Horthy nélküli) területeken való garázdálkodásukra fordíthattak! Horthy megtette azt Hitlerrel szemben, amit a német befolyás alatt lévő államok egyetlenegy vezetőjének sem volt bátorsága megtenni!

Horthy akkor jutott a fizikai és lelki összeomlás határára, amikor Miklós fiát a Gestapo elrabolta, és a háborúból való kiugrási kísérlete nem sikerült. Ekkor már hajlott kora (76 éves volt) sem tette lehetővé a németek által támogatott Szálasival szembeni fellépését, ezért az erőszaknak engedve (gyakorlatilag fogolyként), tudomásul vette, hogy Németországba szállítsák, és a háború végéig védőőrizet alatt tartsák.

Érdemes megemlíteni, hogy sem a magyar, sem pedig a külföldi zsidó személyek vagy szervezetek nem beszélnek arról, hogy a német koncentrációs táborokból kiszabadított zsidók Magyarországra irányított vonatszerelvényeiből számosat megállás nélkül továbbították Sztalin GULAG-jaira, és nyomtalanul eltűntették a szovjet „paradicsomban”. A médiumok többsége viszont csak a holokausztot emlegeti, és az átirányított vonatokat, Babij Jart, Birobidzsant, vagy az ’52-es (zsidó) orvos pert úgy kezeli, mintha (mindezek) nem léteztek volna!

ÖSSZEGZÉS

Magyarországot 1920-tól 1944-ig olyan ember kormányozta, akire büszke lehet minden magyar állampolgár! Horthy Miklós akkor vállalta a hatalom átvételét, amikor Magyarország történelmének legmélyebb pontjára jutott. A háborús veszteségek, a vörösterror és a trianoni békeszerződésben lévő határozatok,- a tatárjárásnál vagy a mohácsi vésznél is súlyosabb sebet ejtettek az ország testén. Egy bűnös, kegyetlen és idegen ideológiai képviselői megosztották az állampolgárokat, és minden társadalmi vagy egyházi törvényt felrúgva, a szabad rablást, ártatlan emberek kivégzését, kitelepítését és/vagy megkínzását vezették be az egész országban, idegen személyek, címek, címerek-és jelképek tiszteletére kényszerítették a magyar népet.

Horthy nagy nehézségek árán, de viszonylag rövid idő alatt,- konszolidálta az anarchiába és csődbe jutott bel-és külpolitikai, közbiztonsági és gazdasági helyzetet. Az országban többpártrendszer volt, az ellenzék parlamenti képviselőkkel, napilapokkal és megfelelő infrastruktúrával rendelkezett. A törvény szigorával léptek fel mind a baloldali, mind pedig a jobboldali renitenskedőkkel szemben, és ez akkor is igaz, ha az érintettek kifogásolták a bírák, ügyészek vagy büntetés-végrehajtó szervek tevékenységét.

Természetes, hogy Horthy sem szimpatizált ellenségeivel, de nem volt bosszúálló, és pl. az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt is kiengedte a Szovjetunióba 1938-ban. A ’45-ben visszatért Rákosi „lelkén” viszont számos – vétlen – horthysta tábornok, tiszt vagy tisztviselő halála „szárad”! Vas Zoltán pedig hazatérte után energiájának jelentős részét arra fordította, hogy Horthy ellen minél több kompromittáló anyagot csipegessen össze, és „irományaiban” csupán Julius Caesar meggyilkolásában való asszisztenciával nem vádolta Horthyt.

A rendszerváltás előtti több évtizedes ideológiai megtévesztés, valamint a megfélemlítés eredményességét jól érzékelteti, hogy eddig senki sem tett említést egy Horthy szobor felállításának tárgyában. A felelősségre vonás elmaradásától „felbátorodott” ortodox bolsevikok viszont már-már követelik, hogy Kádár elvtársuknak állítsanak emlékművet.

Arról a Kádárról van szó, aki szovjet szuronyok és harckocsik segítségével került a hatalom csúcsára! Aki elárulta hazáját, miniszterelnökét, barátjait, elvtársait és pártját; aki kivégeztette ellenségeit, elvtársait és azokat a forradalmár gyerekeket is, akiknek ország-világ előtt büntetlenséget ígért; aki a sortüzek legfőbb kezdeményezője volt Marosánnal, Csémivel és Hodosánnal karöltve; aki tönkretette a magyar gazdaságot; aki vétkes a mértéktelen mennyiségű külföldi kölcsönök felvételében és elherdálásában; aki vétkes a magyar címer és zászló „szovjetesítésében”, valamint a kivégzett forradalmárok tetemeinek meggyalázásában; aki semmit sem törődött a határainkon kívülre rekesztett magyarok sorsával; aki miatt az ország lélekszáma és az emberek átlagéletkora fokozatosan csökkent, egyes betegségek területén pedig a világ élvonalába kerültünk!

Horthy Miklós kormányzó életrajzából, és tevékenységének eredményeiből hiányzanak ezek – a Kádárra jellemző – tényadatok, amelyek még Haynaut és Quislinget is kezdő kisinasokká degradálják az MSZMP fő-vagy első titkára mellett!

Horthy Miklóst életvitele és életműve emeli a legnagyobb magyarok soraiba! Hazánk sorsának tragikus alakulása miatt nem hibáztatható, azt tette, amit az adott esetben (és lehetőségei birtokában) bűn lett volna nem megtenni, mert bizonyítható, hogy még rosszabb helyzetbe kerülhettünk volna.

Horthy emberfeletti lelkierővel reagálta le a családját sújtó sorozatos tragédiákat, munkájában képes volt függetleníteni magát személyes gondjaitól.

„Úriember” volt,- a szó szoros értelmében! Ellenfeleivel és ellenségeivel (is) gentleman módon viselkedett, talán túlzásba is vitte a gentlemen,s agreementet, mert fel sem tételezte, hogy külföldi vagy hazai „partnerei” másképpen gondolkoznak (Antonescu, Beregffy, Gőring, Hitler, Imrédi, Mussolini, Ribbentrop, Szálasi, Sztójay, Veesenmayer, Werth, stb.).

Hazáját mérhetetlenül szerette, széleskörű nemzetközi kapcsolatait felhasználva még Portugáliában is (az emigrációból) sokat tett a magyarságért, bár itthon csak pejoratív szövegkörnyezetben emlegették a hatalom szószólói. Az ’56-os magyarországi forradalom és szabadságharc eltiprását követően,- testileg és lelkileg összeomlott. Egészségi állapota annyira megromlott, hogy decembertől kezdve már csak nagyritkán kelt fel betegágyából. 1957. február 9-én halt meg, temetése (február 11-én) abban a lisszaboni temetőben volt, amelyben egyszer menyének (Horthy István kormányzó-helyettes özvegyének, gróf Edelsheim Gyulai Ilonának) a következőket mondta: „Itt szeretnék pihenni, amíg haza nem visznek egy szabad Magyarországra”.

Kívánsága teljesült! Hamvait 1993. szeptember 4-én, a kenderesi családi kriptában helyezték örök nyugalomra, felesége és négy gyermeke földi maradványai mellé.

A rendszerváltozás – egyik elmaradt – restanciája: a megrágalmazott, a meghurcolt, a kiátkozott vagy az elüldözött hazafiak minél gyorsabb lefolyású jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitálása. Vonatkozik ez minden rendű és rangú személyre, valamint családtagjaikra.

Nagyon nagy késésben van  az igazság feltárása és  növekszik az „adósságunk” őseinkkel, hőseinkkel, példaképeinkkel, valamint a  történelemmel szemben!

Prof. Dr. Bokor Imre


A Horthyak Kenderesen

Horthy Miklós kormányzói működésének megítélése évtizedek óta indulatoktól sem mindig mentes viták tárgyát képezi. 1993-ban a kormányzó és családtagjainak újratemetése valóságos politikai vihart kavart, noha csupán végakaratukat teljesítette az utókor, amikor hamvaikat szülőfalujuk kriptájában helyezték végső nyugalomra.

Horthy Miklós újratemetése 1993 szeptember 4-én Kenderesen

 

Az eredetileg Magyarország északkeleti részén és Erdélyben birtokos Horthy család címerét 1635-ben kapta. Címertábláján álló, csücskös talpú kék pajzsban hármas zöld halom látható, középen jobbra fordult páncélos jobb kar könyököl, s markában felfelé három arany búzakalászt tart. A pajzson lévő jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze a pajzsbeli kar. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.

A Horthy Család Címere

 

A köznemesi származású család viszonylag későn, a XIX. század közepén került a Szabolcs megyei Ramocsaházáról Kenderesre. 1857. október 30-án Horthy István (1830–1904), a kormányzó édesapja feleségül vette dévaványai Halasy Paulát, és édesanyjának, Puky Amáliának örökségére, a négyszáz katasztrális hold szántóból, valamint ötven hold rétből álló kakati birtokra költözött. A fiatal földbirtokos rendkívüli aktivitással kapcsolódott be a Bach-korszak után újraéledő közéletbe. Az 1860-as években a felirati párt, majd a balközép kiemelkedő Heves megyei alakjai közé tartozott, akit az egri sajtó a megyegyűlések erélyes és ügyes szónokának, jeles műveltségű és megnyerő modorú férfiúnak nevezett. Mivel az 1872. és 1875. évi országgyűlési választásokon alulmaradt neves riválisaival, gróf Szapáry Gyulával, illetve Csávolszky Lajossal szemben, ismét a megyei közélet felé fordult, és az 1876-ban megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának rövidesen a vezéralakjává vált. Elsősorban az új megye egységéért és megerősödéséért szállt síkra, s a cél elérésére a taktikázástól és a kisebb erőszakoskodásoktól sem riadt vissza.

1879-ben Tisza Kálmán miniszterelnök saját kezűleg írt levelében Horthyt megyéje főispáni állásának elfogadására kérte fel. Ő azonban kortársai szerint szerény természetű ember volt, a rangot és hivatalt nem fogadta el. Pedig Kenderes fejlődése szempontjából bizonyára előnyös lett volna, ha helyi birtokos kerül a megyei közigazgatás élére. Személyes érdemein kívül valószínűleg a Tisza családdal és a kormánypárt felső köreivel kialakított kapcsolata is hozzásegítette élete legnagyobb kitüntetéséhez, ahhoz, hogy 1893-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki.

Horthy István a megyei közéleten kívül egyházában is vezető szerepet töltött be. 1862-től a heves-nagykunsági református egyházmegye tanácsbírája, 1869-től 1903-ig a gondnoka volt. 1904. június 22-én bekövetkezett halála után Török Imre kisújszállási református esperes így fogalmazta meg meghatározó tulajdonságait: „Ékes szavú pap volt, ha szólott, s ha úgy kívánták az idők, tettek embere, keresztyén volt és protestáns, református és puritán.”

Horthy István személye a kenderesi lakosság körében a megyei közéletben elért sikerei és egyháza érdekében folytatott önzetlen tevékenysége ellenére sem örvendett osztatlan népszerűségnek. Az 1880-as, 1890-es években egy vízmentesítési üggyel kapcsolatosan a helyi kisbirtokosok egy részével súlyos konfliktusba keveredett. A Tisza szabályozását ekkorra már nagyjából befejezték, de a belvizek levezetéséért a területileg illetékes Közép-tiszai Ármentesítő Társulat nem sokat tett. Ezért Horthy saját maga kísérelte meg, hogy birtokát megvédelmezze. A kakati földjétől északra húzódó régi postautat, más néven sóutat feltöltötte, és gáttá építette át. Ezzel a birtokát megvédte ugyan, de a töltéstől északra felgyülemlett víz az ottani gazdák földjeit terméketlenné tette. A kétségtelenül önkényes eljárás miatt a kisbirtokosok a megyei hatósághoz s később a kormányhoz fordultak segítségért, és évekig tartó huzavona után a földművelésügyi miniszter végül elrendelte a gáttá magasított út átvágását. A századfordulón aztán az ármentesítő társulat a Kakat alsó szakaszán 22,5 kilométeres belvízlevezető csatornát épített, amely a Horthy-birtok belvízlevezetését is megoldotta.

Horthy István és Halasy Paula házasságából kilenc gyermek született: István, az első világháború hőse, később lovassági tábornok, Zoltán, Béla, aki kadétként fiatalon balesetben elhunyt, Paula, a későbbi Graefl Jenőné, ötödikként a testvérek sorában Miklós, a kormányzó, Erzsébet, a későbbi Péchy Györgyné, majd Czernin Artúrné, Szabolcs, a kisgyermekkorában elhunyt Jenő, végül az Afrika-utazó és vadászati író Jenő, aki Kittenberger Kálmán vadászati utazásait is nagyvonalúan támogatta. A kormányzó testvérei közül csak Horthy Szabolcs telepedett le Kenderesen. A többiek iskoláik elvégzése után nem tértek vissza a faluba vagy férjeiket követve máshová költöztek. Bizonyos fokig kivételt jelentett még István, a legidősebb testvér, aki az első világháború után gyakran tartózkodott családi birtokán, de állandó lakhelye felesége örökségén, Katymáron volt. A megyei közéletben csupán Horthy Szabolcs töltött be kiemelkedő szerepet akinek tragkusan rövid életpályája szülőfalujához is szorosan kapcsolódott.

Dr. Horthy Szabolcs (1873–1914) Berlinben és Kolozsvárott végzett jogi tanulmányai után vármegyéje szolgálatába lépett, és rövidebb ideig két járásban is szolgabírói állást töltött be. Édesapja halála után azonban lemondott hivataláról, és néhány évig birtokára visszavonulva gazdálkodott. 1910 tavaszán általános meglepetést keltett, hogy a király őt nevezte ki Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává, mivel mindössze három év közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. Karrierjének váratlan felívelését elsősorban a Horthy és a Tisza család régi kapcsolatának, Tisza István személyes támogatásának köszönhette. Az új főispán céltudatos egyénisége és szilárd 67-es meggyőződése miatt megfelelő személynek látszott arra, hogy az ellenzéki légkörű megyében a kormányhatalom erőskezű képviselőjévé váljon. 1910. március 16-án tartott beiktatásán, a szolnoki megyeházán hetventagú kenderesi küldöttség képviselte szülőfaluját, megjelentek a ceremónián testvérei, Horthy Miklós fregattkapitány, a király szárnysegédje, a huszárőrnagy Horthy István és Horthy Jenő is.

Horthy Szabolcs

 

Horthy Szabolcs a kormánykörök elvárásainak a legmesszemenőbben, az erőszakoskodásoktól sem visszariadva igyekezett eleget tenni. A vasutasokat szolgálati úton kötelezte, hogy részt vegyenek a kormánypárt választási nagygyűlésén. Szolnok polgármesterét és főjegyzőjét fegyelmi vizsgálat után leváltotta tisztségükből, a város rendőrkapitányát pedig lemondásra szólította fel. A közigazgatásban és a politikai életben megnyilvánuló durva és erőszakos fellépése paradox módon a gazdasági és kulturális kérdések iránti rendkívüli fogékonysággal társult. Főispánsága rövid időszakára esett a szolnoki Tisza-híd, a cukorgyár, a polgári fiú- és leányiskola, a szolnoki színház felépítése és a felsőkereskedelmi iskola létrehozása, melyekhez a kormánynál személyes utánajárással jelentős anyagi támogatást harcolt ki. Kivételes munkabírását bizonyítja, hogy 1912-től a heves-nagykunsági református egyházmegye gondnoki tisztségét is betöltötte, és a vidék hitéletének irányításában fontos szerepet vállalt. Bár közvetlen levéltári adatok nem bizonyítják, feltételezhető, hogy Kenderes képviselő-testülete az ő személyes biztatására és főispáni támogatásában feltétlenül bízva vállalta az 1910-es évek elején a nagyobb kölcsönök felvételét. Az így szerzett pénzt artézi kút fúrására, utak kikövezésére, járdahálózat létesítésére és a szeretetház felépítésére fordítottak.

A főispán a 48-as ellenzék bírálatát személyes példamutatásával igyekezett ellensúlyozni. A világháború kitörésekor önként azonnal frontszolgálatra jelentkezett, és a 13. jászkun huszárezredhez tartalékos főhadnagyi rangban vonult be, melynek parancsnoka István, a legidősebb Horthy testvér volt. Horthy Szabolcs futártiszti beosztást kapott, és mindig a legveszélyesebb feladatok teljesítésére vállalkozott. 1914. november 22-én a lengyelországi Nowo-Radomsk térségében az egyik, ellenségtől körbezárt gyalogezredhez indult két társával, amikor egy erdő szélén rejtőzködő orosz gyalogosokba ütköztek. Horthy pisztolyából tüzelve lovával nekiugratott az oroszoknak, hogy áttörjön rajtuk, de egy ellenséges golyó a fején találta el, és azonnali halálát okozta. Földi maradványait az első világháború után hozták haza a kenderesi családi kriptába.

Horthy Miklós (1868–1957), a család legjelentősebb tagja csak iskolai tanulmányai megkezdéséig lakott folyamatosan Kenderesen. De szabadsága idején tengerésztiszt korában is visszajárt szülőfalujába, bár 1909-től, amikor Ferenc József szárnysegédjévé nevezték ki, és később, az első világháború alatt nem kínálkozott alkalma a rendszeres látogatásokra. A birtokot szerencsére Kozák Gergely, a Horthyak hűséges gazdatisztje példás rendben tartotta.

1920-tól a kormányzói pár minden évben legalább egy hónapot júniusban, júliusban vagy esetleg augusztusban, a családi kastélyban töltött. Horthy régi ismerőseivel, a környékbeli földbirtokosokkal, a község vezetőivel és lelkészeivel személyes kapcsolatot tartott, s előfordult, hogy gyermekkori ismerőseit kisebb kölcsönökkel segítette ki pénzzavaraikból. A főbírót évente egyszer ebédre hívta, Süveges Zsigmond kenderesi lakos pedig, aki a világháború alatt a Novara cirkálón szolgált, állandó belépővel rendelkezett a kastélyba.

A kormányzó szívesen sétálgatott a faluban, és ilyenkor figyelme szinte minden apróságra kiterjedt. Megszólította, kérdezgette, olykor figyelmeztette a helybelieket, ha számára valami nem tetszőt látott. A gazdákat megrótta, ha lovaikat lehajtották vagy nem gondozták rendesen. Az idősebb kenderesiek visszaemlékezése szerint a személyes biztonságára vigyázó csendőröket nem szívlelte, mert szerinte a lakossággal indokolatlanul durván bántak és fölényesen viselkedtek.

A kormányzót gyakran kérték fel keresztapaságra, és ezt ő később is számon tartotta vagy inkább számon tartatta, s keresztgyermekeinek ajándékokat küldött. Mindig részt vett a vasárnapi református istentiszteleten. Máig beszélik, hogy zsoltároskönyvét többnyire „otthon felejtette”, és ezért kölcsönkért egyet valamelyik fiatal lánytól. Mielőtt visszaadta, észrevétlenül kisebb címletű bankjegyet csúsztatott a könyv lapjai közé. Jó időben, az istentisztelet után lópokrócot teríttetett le a templom mellé a gyepre, arra leült, és az odagyűlt falubeliekkel hosszasan elbeszélgetett.

A kormányzó testőrségébe és a koronaőrségbe jelentkező, katonaviselt fiatalok között a kenderesiek előnyt élveztek. A már szolgálatot teljesítő testőrök és koronaőrök falubeli ismerőseiket is beajánlották, így például Kolláth Ferencet a koronaőrségbe az ugyancsak kenderesi Bárdi Imre testőr ajánlására vették fel. Szigorú fizikai és szellemi alkalmassági vizsga után kerülhettek a fiatalok a testőrségbe, de a származás és a vagyoni helyzet nem játszott különösebb szerepet, s a szegény sorú Nász család fiait ugyanúgy felvették, mint a módos gazdák gyermekeit.

Horthy Miklós lehetőleg úgy alakította kenderesi tartózkodásának időpontját, hogy születésnapján, június 18-án vagy aratáskor a faluban legyen. A család szívesen járt ki az aratásokra. Régi szokás szerint az első kaszás a kormányzóné, marokszedője pedig a kormányzó derekát kötötte át kötéllel, mellyel a búzakévéket rögzítették. Csépléskor Horthy jó gazda módjára felment a gép dobjára, és egy ideig ő etette a kévékkel a masinát. Az aratás befejezése után a munka valamennyi résztvevőjét vendégül látták az uradalom magtárában terített asztalnál. Általában tyúkhúslevessel és birkapörkölttel lakatták jól az ünneplő aratókat, akik zenei kíséretre táncoltak egymással és a kormányzói párral is. A táncot rendszerint Horthy Miklós neje a bandagazdával nyitotta meg. Mindez szép emberi gesztusnak számított, noha a kormányzó valójában nem igazán értett a mezőgazdasághoz. A falutól kisgyermekkora óta távol élt, és birtokán sohasem gazdálkodott. Őzse Miklósnak, a kakati birtok gazdatisztjének visszaemlékezése szerint a lábon álló árpát alig tudta megkülönböztetni a búzától. Ennek ellenére tudatosan törekedett arra, hogy úgy viselkedjen, mint egy átlagos alföldi középbirtokos, aki a néptől nem tartja távol magát, és figyelemmel követi az egyszerű emberek munkáját, örömét, baját egyaránt. Mint az ország első embere bizonyára jó érzéssel nyugtázta, hogy szülőfalujában általános közszeretet és őszinte tisztelet övezi.

Jószási Purgly Magdolna, a kormányzó felesége rendkívül szerény természetű asszony volt. Nem a budai várban vagy a gödöllői nyári rezidencián, hanem a kenderesi kúriában érezte igazán jól magát. A közszerepléstől irtózó Horthyné itt valóban felszabadultan viselkedhetett. A kastélyt és a kertet virággal díszítette, figyelemmel kísérte a birtok zöldségeskertjét, a település lakóival pedig afféle matriarchális viszonyt alakított ki. A falusi asszonyokat, akiket személyesen ismert, szülés után meglátogatta, és babakelengyével látta el. Budapestről rendszeresen nagyobb mennyiségű szeretetadományt juttatott el a községbe, melyet a hadiözvegyek, hadiárvák és a szegény lakosok között osztatott ki. Az alig használt, divatos fővárosi ruhák az 1920-as, 1930-as években nagy értéknek számítottak az igénytelenebb, paraszti viselethez szokott falusiak körében.

A kastély utcafronti része, a női részleg és a dohányzó fényképe az 1940-es évek elején

 

A sajtóban mindmáig időről időre felbukkan a feltételezés, hogy Horthy Miklós a családi birtokot kormányzósága alatt a többszörösére növelte. Akik ezt vélelmezik, többnyire Pintér István 1968-ban megjelentetett könyvének adataira támaszkodnak, s ezek szerint Horthy 1920-ban még csak a 202 katasztrális hold örökségi rész háromhetedével rendelkezett, de 1925-ben gazdaságának területe már elérte a hétszáz holdat. Ezt az állítást Pál Csaba 1990-ben a História folyóirat hasábjain levéltári kutatások alapján cáfolta, és bebizonyította, hogy a kormányzó szülei 1884-ben 1423 hold 893 négyszögöl földvagyonnal bírtak, melyet haláluk után fiaik, István, Szabolcs és Miklós örököltek, ám a birtokrészek összterülete 1925-ig szinte alig változott. Horthy Miklós neve alatt a telekkönyvek az 1920-as évek elején is 699 katasztrális holdat tüntettek fel a Pintér által közölt 202 hold háromhetdével szemben. Az 1914-ben hősi halált halt Horthy Szabolcs nőtlen ember volt. Mielőtt a harctérre vonult, végrendelkezett, és 760 holdas ingatlanát Miklós bátyjának gyermekeire, ifjú Horthy Istvánra és ifjú Horthy Miklósra hagyta örökül. 1937-ben a családtagok nevén összesen 1743 katasztrális hold területet tüntettek fel a kataszteri birtokíveken, s beszámítva Horthy István tábornok 254 holdas birtokvásárlását, ez nagyjából az 1925. évi adatoknak felel meg. A harácsolás és gátlástalan birtokszerzés gyanúját a jelentéktelen területi változások adatai a legkevésbé sem támasztják alá.

Levéltári iratok bizonyítják viszont, hogy a Horthy-birtokok fejlesztéséhez állami és megyei támogatást vettek igénybe. 1923-ban a kenderesi állomástól gazdasági kisvasutat, az 1930-as évek elején makadámutat építettek az uradalom központjáig. Mivel a növénytermesztés a rossz talajadottságok miatt még így sem bizonyult jövedelmezőnek, elsősorban az állattenyésztést próbálták intenzívebbé tenni, és ehhez tenyészállatokat, szarvasmarhákat és lovakat hoztak a gazdaság istállóiba. 1941 és 1943 között kétszázötven katasztrális hold rizstermesztésre alkalmas, öntözőcsatornákkal ellátott területet alakítottak ki, melyhez az állam tízévi adómentességet biztosított. A birtokon kisebb mértékben gyümölcstelepítéssel is próbálkoztak, de az új növénykultúrák eredményeit az 1944-ben bekövetkezett sorsdöntő változások miatt a kormányzó már nem élvezhette.

A falu közepén lévő ősi kastély történetének részletei máig tisztázatlanok. Az eredetileg földszintes, késő barokk stílusú épület 1857-ben került a Horthy család birtokába, midőn a Szabolcs megyéből áttelepült Horthy István feleségül vette Halasy József kenderesi birtokos leányát, Paulát. Minden valószínűség szerint az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, a kormányzó dédapja építtette fel, késő barokk stílusban. Győry Lajos, Kenderes néhai tudós lelkipásztora szerint azonban a XVIII. század derekán a Károlyi grófok udvarháza állt ezen a helyen, és a kúriát Halasy alispán csak kibővíttette.

Az 1919 nyarán vívott harcok során, amikor a magyar Vörös Hadsereg a községet a románoktól átmenetileg visszafoglalta, a kastély súlyosan megrongálódott. 1922-ben a tetőzetet állították helyre, majd 1925-ben Kalin Ferenc tervei szerint az egész épületet átépítették. A földszintet dohányzóval és az előtte kialakított terasszal, a két oldalszárnyat a bejárat felőli oldalon négyoszlopos tornáccal, a főszárnyat pedig íves kocsi-aláhajtóval toldották meg. Jelentősen megváltozott az épület belső beosztása is. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padláson pedig manzárdszobákat alakítottak ki. Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 előtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári időszakban gyakran megfordultak a kormányzó kenderesi rezidenciáján.

A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését. Kenderesen a vasútállomás kormányzói várója és a községháza homlokzata ugyancsak Horthyné ízlésére utal, nejének a kormányzó ezzel is igyekezett kedvében járni.

Aki először jár településünkön, bizonyára némi meglepődéssel hallja a helybeliek, köztük is különösen az idősebbek nosztalgiától sem mentes történeteit Horthy Miklósról és családjáról. Magyarországon egyedülinek számít a kastély bejárata előtt látható Horthy-mellszobor is: 1945 után sehol máshol nem állítottak szobrot az egykori kormányzónak. Kenderesen azonban Horthy Miklósra elsősorban nem mint politikusra, a háborús tragédiába sodródott Magyarország államfőjére emlékeznek. A falu bőkezű patrónusát, jó szándékú és emberséges birtokosát tisztelik személyében.

———————————————————————————–

 

 

A Kormányzó Faluja
Az életet 1919–20 telén a rendkívüli drágaság, élelmiszer- és tüzelőanyag-hiány már szinte alig elviselhetővé tette. Az útszéli fákat kivágták, hogy az iskolákban fűteni lehessen. A községi pótadót háromszáz százalékra emelték, és a közélelmezési cikkek beszerzésére felvett újabb kölcsönt ebből törlesztették. 1920. február 27., a román megszállók kivonulásának napja azonban a falu lakosai számára a reményteljes felszabadulást hozta. Ezt az érzést csak fokozta a község szülöttének, nagybányai Horthy Miklósnak küszöbön álló kormányzóvá választása és önmagában is a tudat, hogy kenderesi birtokos az ország első embere. A képviselő-testület őszinte örömét és bizakodását tükrözi a február 27-én Budapestre küldött üdvözlő távirat: „Felszabadulásunk napján meleg szívvel és hálával köszöntjük községünk nagy fiát, a mi büszkeségünket, akinek önfeláldozó munkájával sikerült hazáját talpra állítania, s a vad hordától felszabadítani. Mielőbbi jövetelét a régi hűséggel kérjük a sokat szenvedett kenderesiek nevében. Képviselő Testület.”
Mivel Horthy hatalomra jutására a leegyszerűsítéssel csak fehérterrornak nevezett időszakban került sor, és szerepét a különítményesek kegyetlen bosszúhadjáratában mindmáig vitatják a történészek, talán érdemes a helyi direktórium tagjainak személyes sorsára kitérnünk. 1919 májusától az elmenekült direktóriumi tagok többsége a Vörös Hadseregben a csehszlovák, majd a román csapatok ellen harcolt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták őket, és előbb a nyíregyházi internálótáborba, majd onnan a kisújszállási fogházba kerültek. A kenderesi foglyokat az előzetes letartóztatásban eltöltött egy év alatt többször megverték, de végül 1921-ben valamennyien szabadlábra kerültek. Ítéletet csupán Turbacs Mihály ügyében hoztak, a kiszabott hat hónapi börtönt azonban a szolnoki törvényszék kitöltöttnek tekintette, és 1921 novemberében a volt direktóriumi elnököt is szabadon bocsátották.
A helyi kommunista veteránok életrajzírói mélyen hallgattak arról az akkortájt nem túlságosan publikus tényről, hogy a direktóriumi tagok szerencsés kiszabadulásukat magának Horthy Miklósnak köszönhették. A kormányzót Győry Lajos református lelkész többször felkereste, és egy alkalommal kérte, hogy a letartóztatottakat nyomorgó családjukra való tekintettel részesítse kegyelemben. Horthy nagyvonalúan és könnyű szívvel teljesítette a lelkipásztor kérését, annál is inkább, mivel szülőfalujában a vörösterrornak senki sem esett áldozatul, és a letartóztatottak kezéhez később sem tapadt ártatlanok vére.
A kenderesi kommunisták tehát a fehérterror időszakát egyetlen kivétellel szerencsésen átvészelték. Füleki András, a direktórium elnökhelyettese 1919 augusztusában elkerülte a letartóztatást. Sokáig a fővárosban bujkált, és később, amikor elfogták, nem a kisújszállási fogházba, hanem társaitól külön, a szolnoki börtönbe szállították. Ám onnan 1920. április 28-án Molnár Endre főhadnagy különítménye egy bosszúakció során a szolnoki politikai foglyokat a véletlenül közéjük került Fülekivel együtt az abonyi Vigyázó-kastélyba vitte, és meggyilkolta.
Az 1919-es veteránok megjelentetett visszaemlékezéseiben arról olvashatunk, hogy Füleki Andrást Horthy személyes parancsára végezték ki. Rendkívül kegyetlen módon, két deszkalap közé szorítva kettéfűrészelték, mert a Tanácsköztársaság időszakában elrekviráltatta Horthy Miklós hátaslovainak felszerelését. Ezt az állítást semmiféle dokumentum nem támasztja alá. A fehérek az elhurcolt kommunistákat az 1919 májusában végrehajtott, tömeges kivégzések miatt ölték meg. Erről ők ugyan nem tehettek, de a szolnoki fehérlázadás leverése után Szamuely vérbírósága elé állított vagyonos polgárok és katonatisztek védelmében sem tettek lépéseket.
A kormányzó jó szándékú közbelépésére kiszabadult volt direktóriumi tagok és néhány más szélsőbaloldali meggyőződésű kenderesi lakos az 1920-as években is mozgalmi tevékenységet folytattak. Turbacs Mihály, L. Pádár Mihály, Gulácsi István és Antali Antal az illegális kommunista párttal, Pataki István a Szociáldemokrata Párt baloldalával tartotta a kapcsolatot. A községi elöljáróság azonban minden helyi szervezkedést meg kívánt akadályozni. Ezért Turbacsot, L. Pádárt és Patakit kényszerítették, hogy költözzenek el a faluból, a többieket pedig szigorú csendőri felügyelet alá vonták. A csendőrök nagyszámú jelenléte később sem tette lehetővé illegális kommunista pártsejt megalakulását. Június–júliusban, amikor a kormányzói pár a községben tartózkodott, az őrs állományát ötven-hatvan főre duzzasztották. Turbacs Mihályt a kisújszállási rendőrkapitány 1929-ben vissza akarta toloncoltatni szülőfalujába, de az erre vonatkozó határozatot a községi elöljáróság megfellebbezte, és meggátolta a volt direktóriumi elnök hazatérését. Ugyanis Turbacs szüleinek háza a Horthy-kastély kertjével volt határos, és az ellenzéki sajtó számára bizonyára hálás témát kínált volna a különös helyzet, ha a kormányzó és a direktóriumi elnök szomszédok lesznek.
1920 és 1944 között a helyi lakosság túlnyomó többsége távol tartotta magát a szélsőséges politikai mozgalmaktól, s ebben bizonyára a kormányzóhoz fűződő őszinte ragaszkodás is szerepet játszott. A község 1914-től a kunhegyesi , majd 1938-tól ismét a törökszentmiklósi választókerülethez tartozott. A kunhegyesi választókerületet 1920–21-ben Paczek Géza a Kisgazdapárt, 1922-től dr. Herczegh Béla a kormánypárt színeiben képviselte a parlamentben. Herczegh 1934-ben bekövetkezett halála után az ugyancsak kormánypárti báró Hellenbach Gottfried szerezte meg a választókerület mandátumát: helybeli földbirtokos volt. Hellenbach népszerűségét jelzi, hogy az 1934. október 21-én tartott pótválasztáson az 1591 kenderesi szavazó közül 1581-en őrá voksoltak. A községben a szélsőjobboldalnak az 1930-as évek végén, a nyilas mozgalom általános előretörése idején sem alakult ki bázisa. Magyary-Kossa István bánhalmai földbirtokos 1939-ben a Meskó-féle nemzeti szocialista párt megyei listáján jutott be a képviselőházba, de falunk választóinak többsége továbbra is kitartott Hellenbach Gottfried és a kormánypárt mellett. A báró immár a törökszentmiklósi választókerület mandátumát választás nélkül, jórészt a falujából összegyűjtött nagyszámú ajánlással nyerte el.
Horthy Miklós politikai rendszerének egyik támaszát a Vitézi Rend jelentette, s a szervezet legénységi állománya a parasztság háborús kitüntetéseket szerzett tagjai közül került ki. A vitézi cím adományozásával a volt frontharcosok általában öt-tíz katasztrális hold földet kaptak, melyet az elsőszülött fiú örökölhetett. A kenderesi lakosok közül első világháborús érdemeikért vagy mint örökösöket, várományosként a kormányzó az alábbi személyeket avatta vitézzé: Kulcsár Imre szakaszvezető (1923), Markó Imre százados (1923), Házy László főhadnagy (1924), Imrei Ferenc törzsőrmester (1924), Kiss Ferenc huszár (1925), Somodi István közvitéz (1926), Nagy Lukács tűzmester (1928), Kulcsár Béla várományos (1929), báró Hellenbach Gottfried hadnagy (1930) Nagy István várományos (1934), Pártos Dezső várományos (1934), báró Hellenbach Dénes várományos (1938).
Vitéz Kiss Ferenc sírja a kenderesi temetőben
A második világháború idején a keleti fonton szerzett érdemekért is Bede Lajost, Fegyverneki Lőrincet, Iványi Mihályt, Kovári Pált, Patkó Jánost és Pecze Pált vették fel a vitézek sorába, de kiosztott földjeiket az 1944 őszén bekövetkezett hatalomváltás miatt már nem tudtak birtokba venni.
A háborús hősök emlékét a Horthy-korszakban megkülönböztetett tisztelettel ápolták. 1921-ben a képviselő-testület a régi temető helyén emlékkert létesítéséről hozott határozatot. Az elkészült parkban községi fizetéssel hadirokkantakat alkalmaztak a bokrok és fák gondozására. Ugyancsak az 1920-as évek elején tízezer koronás alapítványt hoztak létre, melynek évi kamatát karácsony előtt húsz szegény sorsú hadiárva között osztották ki. 1926-ban nagy, díszes hősi szobor létesítésére tettek a község vezetői és vagyonos lakosai alapítványt, de a gazdasági világválság miatt a szükséges pénz nem gyűlt össze. Végül 1940-ben a kormányzó maga vette kézbe a másfél évtizede húzódó ügyet. Személyesen intézkedett arról, hogy a hiányzó összeget állami forrásokból biztosítsák, és a következő évben Gerlóczy Gedeon műépítész tervei alapján elkészítették a megye egyik legszebb első világháborús emlékművét.
Az 1941-ben felavatott első világháborús hősi emlékmű a megye egyik legszebb korabeli köztéri alkotása volt
A társadalmi feszültségeket Horthy helyi kultusza elfedte ugyan, de megszüntetni nem tudta. A szegényparasztság földínségét a Nagyatádi-földreform alig enyhítette, mivel a falu határában nem állt rendelkezésre elegendő, a törvény értelmében kiosztható terület. A földreform végrehajtása során 803 igénylő mindössze 1682 katasztrális holdat kapott. Átlagosan csupán két hold földet juttattak egy-egy családnak, s ez természetesen nem oldotta meg a gondot. Az igényjogosultak között elsősorban az ezer holdnál nagyobb birtokokból osztottak ki parcellákat. Gróf Nemes János 2279 katasztrális hold területű birtokából 309 holdat, az egykori pálos birtok maradványából, a Magyar Katolikus Vallásalapítvány 1785 holdas földjéből 846 holdat és Szeniczeyné Geist Ilona 1117 holdas birtokából 272 katasztrális holdat használtak fel a földreform céljára. A többi kiosztott földet az ezerholdasnál kisebb, de máshol is birtokos tulajdonosoktól vették igénybe, mint például a Kunhegyesen is nagy földvagyonnal rendelkező Magyary-Kossa Istvántól, akinek kenderesi birtokából 230 katasztrális holdat parcelláztak fel. A juttatott földek árát vagyonváltság címén később a kisbirtokosokkal részletekben kifizettették.
A kormányzó 1993-ban történt újratemetése után a sajtóban több olyan cikk jelent meg, melyeknek szerzői Pintér István: Ki volt Horthy Miklós? című, 1968-ban kiadott könyvéből merítették adataikat. A Horthy családdal szemben elfogult mű állításai szerint a földreform végrehajtása során a kormányzó erkölcstelen, sőt egyenesen aljas eszközökhöz folyamodott birtokának növelésére. Pintér szerint 1921-ben, amikor kastélya közelében víztornyot akart építtetni és halastavat ásatni, Fülöp Dánielnét, a kiszemelt ingatlan tulajdonosát személyesen felkereste, hogy földjének átadására rábírja. Ám az asszony nem hajlott megegyezésre, ezért a fiát, Fülöp Sándor hadirokkantat csendőrökkel hurcoltatta el, akik a gyenge fizikumú fiatalembert heteken keresztül kínozták. A szerencsétlen fiút családja sohasem látta viszont, mert meghalt a fogságban. Az olvasó számára vérlázítónak tűnő esetnek igyekeztünk utánajárni, de Kenderes község levéltári iratanyagában semmi nyomát nem találtuk, és a munkásmozgalmi veteránok sem tettek róla említést visszaemlékezéseikben.
A Fülöp családnak a levéltári források szerint valóban volt egy vitás ügye a községi elöljárósággal, mivel hatholdas ingatlanát a felajánlottnál jóval magasabb áron akarta házhelyosztás céljára átadni. A közalapítványi nagybirtokból ötven házhelyre jogosult kenderesi lakosnak mértek ki egyenként háromszáz négyszögöl parcellát házépítésre, és ezek közé esett a kérdéses ingatlan több más kisbirtokoséval együtt. Míg azonban a többiek hajlottak földjeik eladására, Fülöpnével az elöljáróság nem tudott megegyezni.
A család tagjainak a neve is eltér a Pintér István által közölt adatoktól. Magát a tulajdonost nem Fülöp Dánielnének, hanem Fülöp Dávidnénak hívták, akinek fiúgyermekei, a budapesti illetőségű Gyula és a Kiskunfélegyházán letelepedett Tivadar 1920 előtt elhaláloztak. Csupán leánya, Fülöp Ilona, férjezett Klein Jakabné lakott a faluban.
Arról ugyan nincsenek tehát adatok, hogy a földreform végrehajtása során törvénytelenségeket és visszaéléseket követtek volna el, a falu aránytalan birtokstruktúrájában azonban lényeges változások nem következtek be. 1935-ben 1350 földbirtokost írtak össze a községben, akik közül 876 öt katasztrális holdnál kisebb földdel rendelkező törpebirtokos volt. A birtokosok 65 százaléka a falu határának mindössze tíz százalékát tartotta kezében. Ugyanakkor a hat ötszáz-ezer katasztrális holdas és a két ezer-háromezer holdas birtokos az összterület negyven százalékával rendelkezett. Viszonylag alacsony volt az életképes paraszti birtokok száma. Öt-ötven holdas birtokot 438, ötven-száz holdas gazdaságot tizenegy, száz-ötszáz holdas középbirtokot tizenhét család mondhatott magáénak.
A szegényparasztság nyomora különösen az 1930-as évek első felében, a gazdasági világválság idején öltött aggasztó méreteket. A bajokat csak tetézte az évenként megismétlődő aszály. 1935-ben a rendkívüli szárazság miatt kisholdanként csak 5,5–6 mázsa búza termett, a kukorica- és a burgonyatermés pedig teljesen elpusztult. A községi pénztár az ellátatlanok részére folyósított élelmiszersegélyek miatt teljesen kiürült. A kilátástalan helyzetben a község az alispánhoz és a Közép-tiszai Ármentesítő Társulat vezetőségéhez fordult azzal kéréssel, hogy több száz kenderesi lakos számára biztosítsanak munkaalkalmat. Végül az ármentesítő társulatnál harminc, a budaörsi repülőtér építésénél a kormány segítségével negyvenöt szegény családfenntartót sikerült elhelyezni, de háromszázan továbbra is munka és jövedelem nélkül maradtak.
Bár a társadalmi bajok fő okozója, az egészségtelen birtokmegoszlás 1945-ig érintetlen maradt, az 1920-as, 1930-as években, a községben számos olyan fejlesztést, közérdekű beruházást és építkezést hajtottak végre, mely a lakosság anyagi és kulturális felemelkedését, korszerű szociális és egészségügyi viszonyok, továbbá egy reprezentatív, a kormányzó szülőhelyéhez és birtokához méltó falukép kialakítását célozták. Az 1920-as évek elején került át véglegesen a vásártér a vasúthoz vezető kőút mellé, 1923-ban létrehozták a községi takarékpénztárat, és ugyancsak ebben az évben épült meg a Horthy Községi Takarékmagtár, ahol az ellátatlanok részére összegyűjtött gabonát tárolták. A gazdasági konszolidáció előrehaladtával a magtár funkciója később megváltozott és a kisbirtokosok számára kínált terménytárolási lehetőséget. 1926-ban az eladdig veszendőbe ment gyümölcsfelesleg hasznosítására szeszfőzdét állítottak fel. 1936-ban korszerű vágóhidat építtettek.
Búzacséplés asztagokból Süveges Gábor gazdaságában (1940-es évek).
Horthy kormányzó személyes közbelépésének köszönhetően a község nagy összegű kölcsönökhöz jutott, melyekből a villanyvilágítás, vízvezeték, út- és járdahálózat kiépítését finanszírozták. Az 1928-ban bevezetett villanyvilágítás költségeit száznegyvenezer aranydolláros hitelből fedezték. 1930 és 1944 között tizenháromezer méter villanyvezeték létesült a településen, és a házak túlnyomó többségét bekapcsolták a villanyhálózatba. Az 1925-ben fúrt új artézi kúthoz 1931-ben községi vízvezetéket csatlakoztattak. A csöveket kezdetben csak a Horthy-kastély előtt elvezető úton fektették le, de az 1940-es évek elején már néhány mellékutcába és a magánházakba is bevezették a vizet, noha a magyarországi falvakban ez idő tájt még kivételesnek számított a vezetékes ivóvíz.
Szivattyús kút az 1950-es években a Deák Ferenc úton
Az első transzformátor felállítása 1927-ben, a falu villamosításakor
Az első világháború után az utcák kikövezése nem folytatódott ugyan, de a községet a környező településekkel összekötő távolsági úthálózatot jelentősen bővítették. 1934-ben kikövezték a turgonyi állomásig vezető utat. 1937-ben újraburkolták és kiszélesítették a kisújszállás–kenderes–kunhegyesi műutat, 1943-ban pedig a budapest–kolozsvár–sepsiszentgyörgyi országos főútvonal kenderesi szakaszát a Rákóczi útról a Hunyadi utcába, a 4-es főút jelenlegi nyomvonalára helyezték át. Az új útszakaszt kijelölő első cöveket maga Horthy Miklós verte le. 1924-ben a belterületi utcák járdahálózatának kiépítésére százötvenmillió koronás kölcsönt vett fel a község, és 1930-ig tizenkét kilométer járdát létesítettek. 1939-ben a Nagyatádi-földreformmal kapcsolatos házhelyosztások után kialakult Újtelepen, a falu keleti részén, az Árpád, Bástya, Bem, Damjanich, Dobó, Hunyadi és Zrínyi utcában fektettek le kőjárdákat állami segély felhasználásából.
A község látványos fejlődése ellenére a szegény lakosság életkörülményei alig javultak, s ez a képviselő-testület tárgyalási napirendjéből gyakran kitűnik. Az Újtelep járdaépítését például azzal indokolták, hogy mintegy kétszáz ház épült fel a falurészen, és mivel a szegény gyermekeknek nincs cipőjük, rossz idő esetén nem tudnak iskolába járni. Amennyiben a járda megépül, sáros időben is járhatnak mezítláb vagy lyukas, rossz cipőben.
Osztálykép a református iskolából mezítlábas gyermekekkel (1932–33-as tanév), középen Kovács Mihály igazgató-tanító és kántor (ifjú Darvas Kálmán fényképgyűjteményéből)
A jórészt állami pénzforrásokból finanszírozott fejlesztések révén a két világháború között Kenderes az egyik legrendezettebb arculatú községgé vált Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. 1927–28-ban a kincstár korszerű postahivatalt épített, 1931-ben felújították és kormányzói váróval egészítették ki a vasútállomást. Ugyancsak központi fedezetből iskolák és egészségügyi intézmények létesültek. A község költségvetését újabb és újabb államsegélyekkel támogatták, melyekből a kölcsönök részleteit és az egyéb függő adóságokat kifizethették.
A település fejlődését azonban nemcsak az állandó pénzügyi támogatások segítették elő. Felsőbb politikai körökben már az 1920-as évek elején köztudomásúvá vált Horthy Miklós szenvedélyes ragaszkodása szülőfalujához. A kormányzó állítólag a kabinetirodájában utasításba adta, hogy a Kenderesről érkezett kérelmeket és beadványokat a többi fölé tegyék. A miniszterek és államtitkárok valamennyien tisztában voltak a település kivételezett helyzetével. Az ország legkiválóbb mérnökei és a kormánytisztviselők egy-egy nagyobb beruházás, műszaki fejlesztés előtt személyesen is leutaztak, hogy a tervek kidolgozásához helyben tapasztalatokat szerezzenek. Előfordult, hogy a kormányzó iránt érzett tiszteletből egyes magánszemélyek is felajánlották szolgálataikat. 1927-ben például Hlatky József budapesti nyugalmazott főmérnök a községi elöljáróságnak írt levelében kötelezte magát, hogy hálájának jeléül a Horthy Miklós szülőfalujában előforduló mérnöki munkákat díjtalanul elvégzi.
A kenderesi Postahivatal építése                 Kormányzói szárny az állomáson
Az 1945 előtti utolsó, már a második világháború időszakában befejezett és egyben a legnagyobb beruházásnak a községháza felépítése számított. A kormányzó ezt az ügyet minden korábbinál nagyobb érdeklődéssel karolta fel, a tervezésbe és a kivitelezésbe személyesen is beavatkozott. Az elöljáróság vezetői 1939 nyarán felkeresték Horthyt, és tájékoztatták elképzeléseikről. A reprezentatív és éppen ezért rendkívül drága épülethez a kormányzó támogatását azonnal megnyerték, de Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a magas költségek miatt nem hagyta jóvá a terveket, és inkább a régi községháza kibővítését javasolta. 1940 márciusában az elöljáróság egy újabb, egyszerűbb tervet terjesztett a kormányzó elé, amelyhez már a belügyminiszter is hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy az építkezés a berendezéssel együtt sem kerülhet százhúszezer pengőnél többe. Horthy Miklósnak azonban, de talán még inkább nejének, a kormányzónénak nem tetszett igazán a magyaros stílusú, leegyszerűsített tervezet, ezért a homlokzatot barokk stílusúra dolgoztatták át. A többletköltségeket a kormányzó magára vállalta, míg az építkezéshez szükséges pénz legnagyobb részét a község kölcsönből fedezte. Az épület alapkőletételét 1941. október 3-án maga Horthy Miklós végezte, s alig egy év múlva, 1942. október 25-én sor kerülhetett a Szeghalmy Bálint építészmérnök tervei alapján felépített községháza ünnepélyes átadására.
A kormányzó részvételével megtartott ünnepség hangulatát már erősen beárnyékolták a frontról érkező egyre aggasztóbb hírek és Horthy István kormányzóhelyettes alig két hónappal korábban bekövetkezett hősi halála. Az 1943 elején bekövetkezett doni katasztrófa és a parasztságra nehezedő háborús beszolgáltatási rendszer a pesszimizmust tovább erősítette a falu lakosságában. 1944. február 15-én, amikor díszközgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy dr. Hegyessy Béla apátplébános elnyerte a kormányfőtanácsosi címet, a katolikus lelkész nagy hatású beszédjében a jövő bizonytalanságairól rendkívül borúlátóan szólt. A Keletről fenyegető veszélyről beszélt, és a felekezetek közötti egyetértés szükségességére hívta fel a figyelmet. Az őt köszöntő Csánky Benjámin református lelkipásztor ugyancsak a felekezetek összefogásának fontosságát hangsúlyozta. Mindkét lelkész szavaiból kitűnt, hogy egyikük sem bízott már a háború szerencsés kimenetelében.
A front 1944 októberének első napjaiban érte el Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti határát. Kenderesről viszonylag kevés, mindössze 26 család menekült el. Az elöljáróság október 8-án hajnalban Jászkisérre költözött, de a lakosság döntő többsége helyben maradt. Erre szólította fel őket Horthy kormányzó is, akivel telefonon több ízben is tárgyaltak a község vezetői. Október 9-én, amikor az orosz csapatok elérték a falut, Horthy utoljára kastélyának gondnokával beszélt, és a kagylóban közvetlenül hallhatta az ágyúdörgést. Érdekességként említjük meg, hogy Budapesttel a távbeszélő-összeköttetés a település szovjet kézre kerülése után nem szakadt meg azonnal, ugyanis október 10-én Csánky Benjámin református lelkész felhívta a budai várban a kormányzó első hadsegédjét, és jelentést tett a falu elestéről.
A II. ukrán front előőrsei október 9-én délelőtt Turgony irányából hatoltak be a község belterületére. Október 13-án a szolnoki hídfőből indított SS páncélos ellentámadás átmenetileg ugyan kisöpörte az orosz csapatokat a faluból, de 16-án a németek visszavonultak Törökszentmiklósra. Október 19-én Szolnokról újabb német ellentámadás indult. A Királytigris tankok ismét elérték Kenderest, 23-án azonban a község véglegesen a szovjet csapatok birtokába került. A két hétig tartó hadiesemények során a lakosság súlyos véráldozatokat, 154 lakóház pedig jelentős anyagi károkat szenvedett. A kivonuló németek Doszpoly Gyula gőzmalmának kéményét és kazánházát felrobbantották.
A harcok és a szovjet katonák által elkövetett atrocitások következtében 1944. október 9. és 23. között 62 helyi lakos neve került be a halálozási anyakönyvbe. Kenderes bel- és külterületén 53 szovjet katona esett el, míg a magyar és német hősi halottak számáról nem készült pontos jelentés. A harctéren, a helyi hadi események következtében és a fogolytáborokban összesen 161 kenderesi halt meg. Ez százzal kevesebb ugyan az első világháborúban elesetteknél, de most az áldozatok jó része a polgári lakosság, asszonyok és gyermekek közül került ki. Nem szerepelnek közöttük a holokauszt áldozatai, mivel a zsidó közösség szinte nyomtalanul eltűnt a faluból, és nincsenek adatok arról, hogy az elhurcoltak közül hányan vesztették életüket.

Horthy Kastély

A kastély az 1800-as évek elején épült, eredetileg nem a Horthy család birtokában volt, hanem Halassy kúriaként tartották nyílván. 1850-ben érkezett ide az elsõ Horthy, a kormányzó édesapja Horthy István. Anyai ágon örökölt itt birtokot, majd feleségül vette Halassy Paulát. Ezután beszélhetünk az épületrõl Horthy kastélyként. Az 1800-as években még egy nagyon egyszerû U alakú épület volt, Horthy István és Halassy Paula ebben az egyszerû kúriában élte le az életét. Itt született 9 gyermekük is, köztük Miklós, aki 1868. június 18-án, ötödik gyermekként született a családba.

A kastély átépítésére 1925-ben került sor, ekkor már Horthy Miklós lakott itt a családjával. A Tanácsköztársaság és a román megszállás után mindenképp sort kellett keríteni egy felújításra. Horthyné kérése volt, hogy a kastély neobarokk jegyeket öltsön magára az átépítéskor, ekkor épült a kastélyhoz a fenti manzárdrész, a kocsifelhajtó, a pipázó, és a hátsó körterasz, Kalin Ferenc tervei alapján.

A Horthy Kastély 1940-ben

Miután Horthyt kormányzóvá választották az itteni kastélyt nyári lakként használták. Minden évben úgy érkeztek haza, hogy a születésnapját itt tölthessék és az aratás befejeztével tértek haza Budapestre. A kastélyhoz közvetlenül 10 holdnyi föld tartozott, ez fõként nagy parkból állt, illetve zöldségeskert, gyümölcsös volt itt található. A park végében halastó volt kialakítva.

1944 októberében a Horthy családot a németek elvitték. Ezután a kastélyban lévõ értékeket széthordták és megpróbálták az épületet tönkretenni. A bútorokat elhordták, a csodálatos könyveket és megmaradt tárgyakat máglyára hordták és elégették.

Volt olyan idõszak, amikor az épületet magtárnak használtál, illetve lovakat tartottak benne. 1950-ben iskolát létesítettek itt. Elõször 6 hetes traktoros képzést indítottak itt, majd késõbb mezõgazdasági szakiskolát létesítettek. Jelenleg a kastélyba látogatók az épület szépségét tekinthetik meg, valamint azt a pár helyiséget, ami eredeti állapotában megmaradt. Az egykori pipázó pedig emlékszobaként õrzi a múltat, amelyben képeket láthatnak a régi idõk kastélyáról.

Az ideérkezõ vendégeknek szívesen megmutatjuk a kastély hátsó részén kialakított minifarmot, ahol birkák, szarvasmarha, sertés, hátasló is látható.

       

A Horthy Kastély napjainkban


Horthy Kripta

A Horthy család kriptáját az 1920-as években építették, a kenderesi temetõben található. Az épületben 20 sírhely található, amelybõl 4 üres.

Itt nyertek örök nyughelyet:

• vitéz nagybányai Horthy Miklós
• vitéz nagybányai Horthy Miklósné aradi Purgly Magdolna gyermekeik:
• Horthy Magdolna
• gróf Károlyi Gyuláné Horthy Paulette
• Horthy István
• Ifj. Horthy Miklós
• Horthy Paulette férje Gróf Károlyi Gyula
• a Kormányzó Úr nagyszülei Horthy István és Puky Amália
• a Kormányzó Úr édesapja nagybányai Horthy István
• a Kormányzó Úr édesanyja dévaványai Halassy Paula
• a Kormányzó úr öt testvére (István, Zoltán, Szabolcs, Jenõ és Béla)
• a Kormányzó úr István nevû testvérének felesége Latinovits Margit • William Guy Bowden angol ezredes, özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony második férje

1993. szeptember 4-én hozták haza Portugáliából és helyezték örök nyugalomra a családi kriptában a Kormányzó Úr, felesége földi maradványait, valamint legfiatalabb gyermekük Miklós hamvait.


Épített örökségünk
 

Horthy liget

A város szívében elterülõ gyönyörû fákkal övezett park központjában látható a kormányzó úr által állíttatott, a megyében egyedülálló méretû és szépségû I. világháborús emlékmû, amely Horthy kormányzósága alatt több vitézzé avatásnak adott helyet. A vitézi rend újraéledése után 1998-ban ismét eme nemes hagyománynak adott helyszínt az emlékmû és az azt körülölelõ park.

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Múzeum

Ezt a kiállítást 2000 szeptemberében nyitották meg az újratemetés 7. évfordulója alkalmából.

Ekkor főként a hajózással kapcsolatos képeket, tárgyakat lehetett látni, valamint Horthy Miklós tengerészeti múltját idézte fel. Ma már inkább egy vegyes kiállításnak nevezhető. A tengerészettel kapcsolatos tárgyakon kívül bemutatja Horthy Miklós életét, s azt a kort amelyben Ő élt. Láthatók itt /a teljesség igénye nélkül/ hajómakettek, érmék, bélyegek, festmények, szobrok, régi pénzek, levelezőlapok, fényképek, stb.. Az ajándékozók köre is igen széles : nyugalmazott tengerésztisztek, ide érkező vendégek, helyi lakosok. Évente több ezer ember tekinti meg.

Vasútállomás

 

Kenderes vasútállomás egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vasútállomásKenderes településen, melyet a MÁV üzemeltet.

A közeli Halasy–Horthy-kastélynak köszönhetően az állomás épületét neobarokk stílusban építették, 1931-ben még külön kormányzói várótermet is létesítettek a többször erre járó Horthy Miklós számára. Ma műemléki védelem alatt áll

 

Postahivatal

Kenderesen 1927-ben készült el és került átadásra a Posta eklektikus stílusjegyeket viselı ma már mőemlék jellegő épülete. Az intézmény rendelkezik POS terminállal, közvetítıként a Generáli- Providencia Biztosító Rt részére élet-, utas-, lakás, valamint kötelezı gépjármő felelısség biztosításokat is megköt.
Ezeken kívül a Lakáskassza Elsı Általános Lakás-takarékpénztár Rt. megbízásából lakástakarék közvetítı szolgáltatást is végez. A Posta folyamatosan részt vállal a település kereskedelmi igényeinek kielégítésében.

 

 

Református templom

Az 1540-es évektõl erõs református egyházközség mûködött, ekkor még csupán néhány katolikus család élt a faluban. A reformátusok a falu õsi templomát 1729-33-ban állították helyre. A toronysisak mai formája 1923-ban készült. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett templom renoválására 1961-62-ben dr. Kormos László, 1982-ben pedig Kolláth József lelkész gondoskodása révén került sor. A templom festett, kazettás famennyezetének fennmaradt táblái a torony alatti karzaton, valamint a Kormányzó Úr padja jelenleg is láthatók.

Római katolikus templom

A késõ barokk stílusú katolikus templom építése gróf Haller Antal pénzadományából 1783-ban kezdõdött, de a pálos rend felszámolása miatt csak 1800-ban fejezõdött be. A munkálatokat Rábel Antal építész irányította. Ekkor a fõhajó készült el, az oldalsó két mellékhajót késõbb, 1923-ban építették hozzá.

A templom épület kereszthajós, kétboltszakaszos, félköríves szentéllyel. Oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja, amit Falkonúri József festett. A mellékoltárokat díszítõ festmények a Horthy család adományai, amelyeket 1938-ban az eokarisztikus világkongresszus alkalmából készített Rovátkai R. Lajos. Mindkét festmény a Horthy család tagjait ábrázolja. A templomot Nagyboldog Asszony napján szentelték fel. (augusztus 15.)

A II. világháborúban egyetlen találat érte, a becsapódás helyén a lövedéket befalazták, s ez máig látható.

Városi Könyvtár Kenderes

A város apraját-nagyját várja a könyvtár, amely 1955. óta működik önállóan. A könyvtár helye többször változott, a jelenlegi épület 1986. márciusában épült. A földszinten található a felnőtt és gyermekkönyvtári anyag, az emeleti rész a lakosság informatikai szolgáltatását biztosítja internet elérési lehetőséggel, valamint egy 60 főt befogadó előadóteremmel. Itt különböző rendezvényeket tartanak, író-olvasótalálkozókat, rendhagyó irodalomórákat, ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket, esetenként a képviselő-testület kihelyezett üléseit. Az intézmény az alapellátást minden korosztály részére megfelelő színvonalon biztosítja. Látogatottsága igen magas. Szép, korszerű olvasótermük jól felszerelt kézikönyvtári anyaggal rendelkezik. A Városi Könyvtár jó munkáját, illetve az önkormányzat anyagi támogatásának eredményességét jelzi, hogy 2002-ben „Könyvtárpártoló önkormányzat” pályázaton különdíjat nyert.


Szálláslehetőség: Horthy-kastély (Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium)
5331 Kenderes, Szent István út 27.
Tel: 06/59/328-158, 06/59/328-227
Turisztikai Információ: http://www.horthytura.hu/
———————————————————————
A Kenderes Város által megrendezett eseményekkel kapcsolatos közlemény
kozlemeny
———————————————————————
Kenderes város 2015. évi eseménynaptára

Dátum Esemény Szervezõ
 
Január
január 12. Emlékezés a Doni áttörés áldozataira FIDESZ kenderesi csoportja
január 22. Magyar Kultúra Napja Mûvelõdési Ház
 
Február
február 8. Emlékezés Horthy Miklósra, halálának 58. évfordulója alkalmából Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
február 9-13. Farsang Tarka Barka Óvoda
február 3-4. hete Farsang Apáczai Csere János Általános Iskola
február 13. Télbúcsúztató farsang Mûvelõdési Ház
február 14. hete Farsangi bál Dalma Dance Club
február 25. Emlékezés a Magyar Kommunizmus Áldozataira Mûvelõdési Ház
 
Március
március 7. Nõnapi rendezvény Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
március 9. Nõnap Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
március 13. Emlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc áldozataira Apáczai Csere János Általános Iskola
március 13. Emlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc áldozataira Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ és Kollégium
március 15. Városi megemlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére Mûvelõdési Ház
március 20. Egészség nap Tarka-barka Óvoda
március 30.-április 4. Tavaszi könyvtári napok Városi Könyvtár
 
Április
április 2. Húsvéti készülõdés Mûvelõdési Ház
április 11. Költészet napja Mûvelõdési Ház
április 17. Roma nap Tarka-barka Óvoda
április 24-26. Gesztenyevirág ünnepe Helyi Értéktár Bizottság
 
Május
május 1. Családi ünnep FIDESZ
május 4-8. Anyák napja Apáczai Csere János Általános Iskola
május 4-8. Anyák napja Tarka Barka Óvoda
május 16. Apáczai Majális Apáczai Csere János Általános Iskola
május 23. Ivó – napi bál Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
május 24. Pünkösdi Gyermeknap Mûvelõdési Ház
május 28. Gyermeknap Tarka-barka Óvoda
 
Június
június 4. Emlékezés a trianoni békediktátum évfordulóján Mûvelõdési Ház
június 5. Ovi ballagás és gála Tarka-Barka Óvoda
június eleje Ünnepi könyvhét és Gyermekkönyvnapok Városi Könyvtár
június 12. DÖK nap, Diákközgyûlés Apáczai Csere János Általános Iskola
június 14. Emlékezés Horthy Miklósra, születésének 147. évfordulóján Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
június 20. Ballagás Apáczai Csere János Általános Iskola
június 20. Tanévzáró Apáczai Csere János Általános Iskola
 
Július
 
Augusztus
augusztus 8. Bánhalmai Hagyományõrzõ Lakodalom Hagyományõrzõ Egyesület
augusztus 16. Kenderesi Nap Városnapi Szervezõbizottság
augusztus 20. Szent István és az Államalapítás ünnepe, Horthy István halálának 73. évfordulója Mûvelõdési Ház
 
Szeptember
szeptember 1. Tanévnyitó Apáczai Csere János Általános Iskola
szeptember 6. Magyarok vására Református Egyház
szeptember 6. Emlékezés Horthy Miklós újratemetésének 22. évfordulója alkalmából Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
szeptember 12. IV. Regionális Szántóverseny Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
szeptember 19. Rokkant – nap Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
szeptember 27. Lovasverseny (díjugratás) Lovas Baráti Kör
szeptember 29. Mihály-napi Vásár Tarka-barka Óvoda
szeptember 30. Magyar Népmese Napja Városi Könyvtár
 
Október
október 1. Idõsek Világnapja Baptista Szeretetszolgálat
október 1. A Zene Világnapja Mûvelõdi Ház
október 3. Szüreti Felvonulás Mûvelõdési Ház
október 6. Emlékezés az Aradi vértanúkra Apáczai Csere János Általános Iskola
október 6. Emlékezés az Aradi vértanúkra FIDESZ kenderesi csoportja
október elsõ fele “Összefogás a könyvtárakért” – õszi könyvtári napok Városi Könyvtár
október 22. Emlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc áldozataira Apáczai Csere János Általános Iskola
október 23. Városi emlékmûsor az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc áldozatainak tiszteletére Mûvelõdési Ház
 
November
november 11. Márton – napi vigadalom Mûvelõdési Ház
november 16-20. Nyílt tanítási hét Apáczai Csere János Általános Iskola
november 21. Katalin – bál Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
november vége Ünnepi hangverseny Apáczai Csere János Általános Iskola
 
December
december 2. Mikulásváró Baba-mama klub Városi Könyvtár
december 3. Télapóvárás Apáczai Csere János Általános Iskola
december 4. Mikulás érkezése Tarka-barka Óvoda
december 5. Karácsonyi évbúcsúztató rendezvény Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
december 14. Karácsonyi rendezvény Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
december 18. Karácsonyi ünnepség Apáczai Csere János Általános Iskola
december 18. Szalagavató Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
december 19. Mindenki karácsonya és Városi Karácsonyi Gála Szociális és Kulturális Bizottság és a Mûvelõdési Ház

———————————————————————

Kenderes város 2016. évi eseménynaptára

Dátum Esemény Szervezõ
 
Január
január 12. Emlékezés a Doni áttörés áldozataira FIDESZ kenderesi csoportja
január 13. Szaki-mit tud KMSZK
január 22. Magyar Kultúra Napja Mûvelõdési Ház – KMSZK
 
Február
február 1. hete Farsang Szent Imre Általános Iskola
február 5. Télbúcsúztató farsang Mûvelõdési Ház
február 7. Emlékezés Horthy Miklósra, halálának 59. évfordulója alkalmából Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
február 20. Kastélybál KMSZK
február 25. Emlékezés a Magyar Kommunizmus Áldozataira Mûvelõdési Ház
 
Március
március 7. Nõnap Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
március 11. Emlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc áldozataira Szent Imre Általános Iskola
március 11. Emlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc áldozataira KMSZK
március 12. Nõnapi rendezvény Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
március 15. Városi megemlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére Mûvelõdési Ház
március 21.-április 1. Tavaszi könyvtári napok Városi Könyvtár
március 23. Húsvéti lelki nap Szent Imre Általános Iskola
március 25. Húsvéti készülõdés Mûvelõdési Ház
 
Április
április 11. Költészet napja Városi Könyvtár
 
Május
május 2-6. Anyák napja Szent Imre Általános Iskola
május 14. Majális Szent Imre Általános Iskola
május 21. Ivó-bál Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
május Bánhalmi gyermeknap
május 28. Városi gyermeknap Mûvelõdési Ház
 
Június
június 2. Összetartozás napi megemlékezés KMSZK
június 3. Ovi ballagás és gála Szent Imre Általános Iskola Liliom Óvodája
június 4. Emlékezés Trianonra Mûvelõdési Ház
június eleje Ünnepi könyvhét és Gyermekkönyv napok Városi Könyvtár
június 11. Fogyatékkal élõk kulturális találkozója MEOSZ kenderesi csoportja
június 14. DÖK nap, Diákközgyûlés Szent Imre Általános Iskola
június 18. Ballagás Szent Imre Általános Iskola
június 19. Emlékezés Horthy Miklósra, születésének 148. évfordulóján Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
június 24. Tanévzáró Te Deum Szent Imre Általános Iskola
június 25. Szent-Iván éji mulatság, Bánhalma településnapja
 
Július
 
Augusztus
augusztus 6. Rokkant nap MEOSZ kenderesi csoportja
augusztus 20. Szent István és az Államalapítás ünnepe, Horthy István halálának 74. évfordulója Mûvelõdési Ház – Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
augusztus 26-28. Vadgesztenye Fesztivál Települési Értéktár Bizottság
augusztus 31. Veni Sancte tanévnyitó ünnepély Szent Imre Általános Iskola
 
Szeptember
szeptember 3. Emlékezés Horthy Miklós újratemetésének 23. évfordulója alkalmából Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
szeptember 10-11. Lovas Napok Lovas Baráti Kör
szeptember 17. Regionális szántóverseny KMSZK
szeptember 30. Magyar Népmese Napja Városi Könyvtár
 
Október
október 1. A Zene Világnapja Mûvelõdi Ház
október 1. Idõsek Világnapja Területi Gondozási Központ
október 6. Emlékezés az Aradi Vértanúkra Szent Imre Általános Iskola
október 6. Emlékezés az Aradi Vértanúkra FIDESZ kenderesi csoportja
október elsõ fele “Összefogás a könyvtárakért” – õszi könyvtári napok Városi Könyvtár
október 21. Emlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc áldozataira Szent Imre Általános Iskola
október 21. Emlékezés az 1956-os Forradalom és Szabadságharc áldozataira KMSZK
október 23. Városi emlékmûsor az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc áldozatainak tiszteletére Mûvelõdési Ház
 
November
november 4. Árpád-házi Szent Imre napja Szent Imre Általános Iskola
november 11. Márton – napi vigadalom Mûvelõdési Ház
november 14-18. Nyílt tanítási hét Szent Imre Általános Iskola
november 26. Katalin – bál Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
november 27. Adventi gyertyagyújtás Bánhalma
november vége Ünnepi hangverseny Szent Imre Általános Iskola
 
December
december 1.hete Mikulásváró Baba-mama klub Városi Könyvtár
december 1.hete Adventi gyertyagyújtás Szent Imre Általános Iskola
december 6. Szent Miklós nap Szent Imre Általános Iskola
december 10. Karácsonyi évbúcsúztató rendezvény MEOSZ kenderesi csoportja
december 12. Karácsonyi rendezvény Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
december 16. Karácsonyi lelki nap Szent Imre Általános Iskola
december 16. Szalagavató KMSZK
december 19. Mindenki karácsonya és Városi Karácsonyi Gála Kulturális és Szociális Bizottság és a Mûvelõdési Ház

———————————————————————

Kenderes város 2017. évi eseménynaptára

Dátum Esemény Helyszín Szervezõ
 
Január
január 12. Emlékezés a Doni áttörés áldozataira II. Világháborús emlékmû FIDESZ kenderesi csoportja
 
Február
február 5. Emlékezés Horthy Miklósra, halálának 60. évfordulója alkalmából Református Templom Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
február 3. hét Általános iskolai farsang Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
február 23. Vállalkozók fóruma Mûvelõdési Ház Kenderes Városi Önkormányzat
február 24. Télbúcsúztató farsang Mûvelõdési Ház Mûvelõdési Ház
február 25. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira ’56-os emlékmû Mûvelõdési Ház
 
Március
március 4. Kastélybál Horthy Kastély Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
március 6. Nõnap Mûvelõdési Ház Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
március 10. Ovi-gála Mûvelõdési Ház Liliom Óvoda
március 14. Városi megemlékezés az 1848-’49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére Mûvelõdési Ház Szent Imre Katolikus Általános Iskola
Mûvelõdési Ház
március 29-31. Mezõgazdasági Gépész Szakma Kiváló Tanulója Verseny döntõje Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
március 30.-
április 4.
Tavaszi Könyvtár Hetek Városi Könyvtár Városi Könyvtár
 
Április
április 9. Tojásfa állítás 4. sz fõút melletti park
április 11. Költészet napja Városi Könyvtár Városi Könyvtár
április 13. SzaKi Mit Tud Mûvelõdési Ház Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
április 13. Húsvéti készülõdés Mûvelõdési Ház Mûvelõdési Ház
április 22. Tavaszváró rendezvény (Anyák napja) Mûvelõdési Ház Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
 
Május
május 4. Anyák napi megemlékezés, családi nap Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
május 4. Középiskolai ballagás Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
május 20. Emlékkonferencia az Otrantói ütközet 100. évfordulója alkalmából Horthy Kastély Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
május 20. Ivó-bál Mûvelõdési Ház Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
május 31. Óvoda-gyermeknap Liliom Óvoda Liliom Óvoda
 
Június
június elsõ felében Ünnepi könyvhét és Gyermekkönyv napok Városi Könyvtár Városi Könyvtár
június 2. Óvodai ballagás Liliom Óvoda Liliom Óvoda
június 3. Városi gyermeknap Horthy liget Mûvelõdési Ház
június 4. Emlékezés Trianonra Horthy liget Mûvelõdési Ház
június 14. DÖK nap, diákközgyûlés Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
június 17. Általános iskolai ballagás Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
június 18. Emlékezés Horthy Miklósra, születésének 149. évfordulóján Római Katolikus Templom Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
június 23. Tanévzáró Te Deum Római Katolikus Templom Szent Imre Katolikus Általános Iskola
június 24. Szent-Iván éji mulatság Bánhalma Kenderes Városi Önkormányzat
 
Július
július Aratóbál Horthy kastély Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
 
Augusztus
augusztus 12. Rokkant nap Mûvelõdési Ház Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
augusztus 20. Szent István és az Államalapítás ünnepe, Horthy István halálának 75. évfordulója Városháza díszterme Kenderes Városi Önkormányzat
augusztus 25-26. Vadgesztenye Fesztivál Szent István úti védett gesztenyesor Települési Értéktár Bizottság
 
Szeptember
szeptember Szántóverseny Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
szeptember 1. Veni Sancte tanévnyitó ünnepély Római Katolikus Templom Szent Imre Katolikus Általános Iskola
szeptember 2. Emlékezés Horthy Miklós újratemetésének 24. évfordulója alkalmából Horthy kripta Horthy Miklós Emlékére Alapítvány
szeptember 9. Regionális Díjugratás Vasút út 4. (volt növényvédõ állomás) Lovas Baráti Kör
szeptember 10. Gyermekügyességi lovasverseny Vasút út 4. (volt növényvédõ állomás) Lovas Baráti Kör
szeptember 23. Fogyatékkal Élõk Kulturális Találkozója Mûvelõdési Ház Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
szeptember 29. Mihály-napi vásár Liliom Óvoda Liliom Óvoda
szeptember 30. Magyar Népmese Napja Városi Könyvtár Városi Könyvtár
 
Október
október elsõ felében “Összefogás a könyvtárakért” – õszi könyvtári napok Városi Könyvtár Városi Könyvtár
október 1. A Zene Világnapja Mûvelõdi Ház
október 6. Október 6-i megemlékezés Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
október 6. Emlékezés az aradi vértanúkra 1848/49-es emléktábla Városháza FIDESZ Kenderesi csoportja
október 20. Nemzeti ünnepünk – október 23. 1956-os emlékmû Mûvelõdési Ház
 
November
november 2. hét Nyílt tanítási hét Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
november 10. Márton – napi vigadalom Mûvelõdési Ház Mûvelõdési Ház
november 25. Katalin bál Mûvelõdési Ház Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
 
December
december 6. Mikulás váró Mûvelõdési Ház Liliom Óvoda
december 6. Adventi gyertyagyújtás Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola
december 6. Baba-mama klub mikulásnapi rendezvénye Városi Könyvtár
Városi Könyvtár
december 19. Karácsonyi rendezvény Mûvelõdési Ház Mozgáskorlátozottak Kenderesi Csoportja
december 11. Karácsonyi rendezvény Kossuth Lajos Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub
december 15. Karácsony hangjai Római Katolikus Templom Szent Imre Katolikus Általános Iskola
december Szalagavató Mûvelõdési Ház Kenderesi Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola és Kollégium
december 17. Betlehemi láng átadó Horthy liget Kenderesi Városi Önkormányzat
december 21. Mindenki Karácsonya Bánhalma Kenderesi Városi Önkormányzat
december 21. Mindenki Karácsonya Kenderes Kenderesi Városi Önkormányzat

esemenynaptar_2018