Jóllehet a Községi Sportkör már 1921-ben megalakult, a túlnyomórészt mezőgazdasági foglalkozású lakosság körében a sport csak lassan vált népszerűvé. Az 1920-as, 1930-as években a falu sportéletét többnyire az iskolai tornaversenyek jelentették, ahol futás, távol- és magasugrás, kötélhúzás, birkózás és tornagyakorlatok szerepeltek műsoron. 1924-ben testnevelési bizottságot hoztak létre Kenderesen, 1925-től pedig a Leventeegyesületben testnevelési oktató működött. Bár a leventék kiképzése elsősorban katonai célokat szolgált, a rendszeres futballmeccsek, futó- és tornaversenyek a testedzés népszerűsítését és az egyesületi sportélet megerősödését jelentősen elősegítették. 1943-ban a sportkör Hellenbach báró elnökletével sportegyesületté szerveződött, és a következő évben a községtől sporttelepet kapott. A front átvonulása után a néhány lelkes kenderesi lakos, Süveges Elek, Szegedi András, Sziklai Béla és Zagyva Imre hamar újjászervezte a sportéletet. Az 1940-es évek végén megkezdődött a sporttelep kiépítése. Öltöző létesült, a labdarúgó-szakosztály mellett megalakult az asztalitenisz-, a sakk- és később a röplabda-szakosztály. Az 1970-es, 1980-as években a helyi sport színvonalának emelésében jelentős szerepet játszott a Közép-tiszai Állami Gazdaság anyagi támogatása.

Az utóbbi években az augusztus 15-ét követő hétvégén, a búcsúval egyidejű falunapon rendszeresen tartanak sportrendezvényeket. Szeptember utolsó vasárnapján pedig évente megrendezik a regionális jelentőségű kenderesi lovasnapokat, ahol a díjugrató- és fogathajtóversenyeken a Dunától keletre eső országrész legjobbjai vesznek részt. (Forrás és képek:Barabás János Barna)

———————————————————————————–