Polgármesteri Köszöntő
Sok szeretettel köszöntöm Önt Kenderes Város honlapján.
A következő oldalakon bemutatjuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, hasznos információkat szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik városunkba kívánnak látogatni. Kenderes 4500 lakosú, jellegzetes alföldi település, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén fekszik. Lehetőségeit nagyban meghatározza a várost átszelő 4. számú főútvonal. Közigazgatásilag ide tartozik a 9 km-re fekvő, 500 lakosú Bánhalma.
Ez a vidék a honfoglalástól kezdve lakott. Oklevelek alapján kimutatható, hogy ezt a területet Árpád vezér Aba nemzetsége foglalta el. A XIX. század második felében jutott Kenderesen örökséghez a város fejlődését segítő Horthy család. Horthy Miklós kormányzósága idején a családi birtok és a város is országos mintaként élt a köztudatban. Ebben az időszakban alakult ki településünk arculata, ekkor épült a város középületeinek nagyobb része. Vendégeink a Horthy – túra keretében megtekinthetik: a kastélyt, a kriptát, a múzeumot, a református és katolikus templomot. Büszkék vagyunk múltunkra, hagyományainkra, így lesz jelenünk és jövőnk. Fogadja szeretettel bemutatkozásunkat, melyből megismerheti településünket. Várjuk Önt, látogasson el hozzánk, zárjon szívébe bennünket és térjen vissza minél előbb!
Bogdán Péter
polgármester
Helytörténet
Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Lakosság 4500 fő feletti, ebből 500 fő Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Városunk Jász- Nagykun- Szolnok megye középső részén, a Szolnok – Téri – sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, és Törökszentmiklós.
Történetünk visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. Földünk és a réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Első írásos emlék 1352-ból való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmester és a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a XVIII. század végétől a Magyari -Kossa, a XIX. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.
1771-es úrbér rendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlődést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.
Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint – az EU csatlakozás folytán – a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.
———————————————————–
Helytörténeti Füzetek I. szám Kenderes Város lett helytortenet_1
———————————————————–
Helytörténeti Füzetek II. szám Nadicsán Zoltán: Kenderes közoktatásának története helytortenet_2
———————————————————–
Helytörténeti füzetek III. szám Tapasztó Szabolcs: Ismerkedés-Párválasztás-Lakodalom helytortenet_3
———————————————————–